Továbbra sincs megoldás Erasmus-ügyben, haladékot kér a kormány

Három hónap türelmi időt kért Magyarország.

  • Tornyos Kata

November 23-án lejárt a határideje az új Erasmus-szerződések megkötésének, ezért a magyar kormány – mivel nem kapott még visszajelzés a bizottságtól a javaslataira – a határidő meghosszabbítását kérte – jelentette be Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára az Inforádióban.

Hankó Balázs arról egyeztetett Iliana Ivanova uniós biztossal, hogy három hónap türelmi időt kapjon a magyar fél. Így, ha megegyezés lesz, akkor az Erasmus megállapodások a február végéig kitolt határidőben még megköthetők lennének, és ezzel a modellváltó egyetemek sem maradnának le jövő ősztől a programról.

2023. januárjában az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta 21 alapítványi egyetem uniós támogatását, kifogásolva többek között az aktív politikusok jelenlétét a modellváltáson átesett intézmények kuratóriumaiban, illetve a tagok mandátumának világosan meg nem határozott hosszát és a kiválasztásuk feltételeit.

Bár a miniszterek februárban távoztak a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiból, az ügy azóta is megoldatlan. Az nem nyilvános, hogy az Európai Bizottság pontosan milyen változtatásokat vár a magyar kormánytól, annyit viszont tudni lehet, hogy a probléma továbbra is az alapítványok átláthatóságával kapcsolatos.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.