Oktatói Hálózat: a kormány a felelős 21 magyar egyetem európai pályázati lehetőségeinek felfüggesztéséért

Bizonytalan helyzetbe kerültek a nemzetközi csereprogramok, a helyzetet záros határidőn belül rendezni kell, hogy 2024-ben is lehessen pályázni. Az Oktatói Hálózat szerint a helyzetért a kormány a felelős.

  • Eduline

Az alapítványi egyetemek részvételének felfüggesztése a Horizon Europe és az Erasmus+ programokban nagyon súlyosan érinti az érintett intézmények diákjait, oktatóit, kutatóit és egyéb alkalmazottait - írja közleményében az Oktatói Hálózat (OHA) a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók autonóm szerveződése.

"Ezért a csapásért azonban nem az Európai Unió, hanem kizárólag a magyar kormány a felelős. A kormány az úgynevezett alapítványosítással az egyetemek feletti teljhatalmat ismeretlen elvek szerint összeállított testületek kezébe adta. A kuratóriumok működési szabályai sem ismertek, tevékenységük nem nyilvános" - fogalmaznak. Szerintük az Unió semmi mást nem tett, mint érvényt szerzett annak a helyes elvnek, hogy nem átlátható működésű szervezetek kezébe közpénzt adni nem szabad, ám az átláthatóság hiányának csak egy tényezőjét, a kuratóriumok összetételét kifogásolta.

A szakmai szervezet szerint a kormánynak az átláthatóság és integritás biztosítása érdekében meg kell változtatnia a kuratóriumok jogállásáról szóló törvényt, mégpedig a következő lépésekkel:

  1. A kuratóriumi tagok mandátumának idejét korlátozni kell, és biztosítani kell elszámoltathatóságukat és leválthatóságukat.
  2. Az új kuratóriumi tagok kiválasztásának és megbízásának eljárását nyilvánossá kell tenni, pontosan meghatározott etikai és törvényi feltételrendszer mellett, és biztosítani kell az egyetemek beleszólási lehetőségét.
  3. Az aktív politikusoknak és az államapparátusban dolgozóknak azonnal távozniuk kell a kuratóriumokból.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.