Donáth Anna oktatási reformhoz kötné az uniós pénzeket

Illetve a státusztörvény eltörléséhez és 50 százalékos pedagógus-béremeléshez. Közben a diáktüntetések szervezői találkoztak Věra Jourová politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős bizottsági alelnökkel, ahol mások mellett fotót mutattak neki a tüntetések rendőri oszlatásáról.

  • Tarnay Kristóf

A Momentum egyik európai parlamenti (EP-) képviselője, Donáth Anna levélben kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, illetve Didier Reynders és Johannes Hahn oktatásért és költségvetésért felelős biztosokat, hogy kössék – a meglévő jogállamisági feltételek mellett – az oktatás reformjához is a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetését, idézi a párt közleményét a 24.hu. E szerint Donáth az oktatási rendszer válságával érvelt, illetve azzal, hogy a demonstrációkra a kormány előbb a sztrájkjog gyengítésével reagált, majd a státusztörvénnyel még tovább szűkítette a tanárok autonómiáját, ami miatt több ezren hagyhatják ott a pályát.

A Momentumot is magában foglaló liberális Renew Europe (Újítsuk meg Európát) frakcióból rajta kívül még 16 EP-képviselő, köztük a volt belga miniszterelnök Guy Verhofstadt is aláírta a levelet. Ebben azt kérik a Bizottságtól, hogy a felfüggesztett forrásokat csak akkor folyósítsák, ha visszavonják a státusztörvény tervezetét, 50 százalékos pedagógus-béremelést vezetnek be és beindítják „a magyar oktatás reformját” a tanárok és diákok érdemi bevonásával.

Korábbi sajtótájékoztatójukon erről „átfogó” reformként beszéltek, egy minapi publicisztikájában pedig Donáth arról is írt, hogy ehhez a szakmai szervezeteken felül szerinte partnerként kell fordulnia a kormánynak „azokhoz az ellenzéki pártokhoz is, amelyek programjából kiderül, hogyan kellene kinéznie a magyar oktatásnak a 21. században”. Példaként olyanokat említett, hogy a GDP 7 százalékát kell az oktatásra költeni, a pedagógusbérek nem lehetnek alacsonyabbak a diplomás átlagbéreknél, illetve adják vissza az iskolák és a tanárok önállóságát, illetve vezessék vissza a szabad tankönyvválasztást.

A felvetést az LMP-s Ungár Péter korábban kritikával illette, szerinte ugyanis egyrészt nem szolgálná a magyarok érdekét, ha nem kapnánk meg a forrásokat, illetve ezzel elismerik, hogy az uniós pénzektől függ a béremelés, illetve

„ha folyamatosan Brüsszelből várjuk a problémák megoldását, azzal közvetett módon azt üzenjük a választóknak, hogy az ellenzéki pártoktól aztán tényleg ne várjanak semmit, legfeljebb a postás szerepét tudjuk betölteni”.

Erre kedden az ATV A nap híre című műsorában a Momentum másik EP-képviselője, Cseh Katalin ugyanakkor úgy reagált: kiadni a 139. dühös sajtóközleményt, melyben felszólítják Orbán Viktor, hogy mit csináljon, az a „pusztába kiáltott szó”, mert a kormány nem hajlandó a párbeszédre. Ám szerinte ebben a fundamentális kérdésben nem mondhatják, hogy ha a kormány nem csinál semmit, akkor felteszik a kezüket.

„Ebben a tárgyalási folyamatban, ami most a Bizottsággal zajlik, igenis van lehetőség változásokra, egy részleges igazságügyi reform például történt”

– fogalmazott, emellett a kormány uniós vállalásaira utalva, a pálya vonzóvá tételére.

Donáth Anna Facebook-oldala
Jourová megdöbbent

Pénteken egyébként Donáth szervezésében Věra Jourová politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős bizottsági alelnökkel találkozott a diáktüntetések több szervezője, ahol a képek tanulsága szerint fotókat mutattak neki és kollégáinak például a tüntetések rendőrségi oszlatásáról és a Jean-Claude Juncker korábbi bizottsági elnököt Soros Györggyel közösen ábrázoló kormányzati plakátról is. A momentumos politikus szerint Jourová biztosította őket a Bizottság támogatásáról, és hogy ahogy a kormány jogsértéseit részletesen ki fogják vizsgálni.

„Pankotai Lili és a többiek részletesen beszámoltak az Európai Bizottság alelnökének, hogy hogyan bánik a magyar kormány a jövőjükért küzdő diákokkal. Felkészülten érkeztek, és az elmúlt időszak ikonikus fotói segítségével mutatták be, hova jutott Magyarország a NER 13 éve alatt” – fogalmazott bejegyzésében az EP-képviselő, aki szerint a cseh politikusnak nehéz volt elhinnie, hogy az EU-ban megtörténhet, hogy „megtörténhet olyan, hogy az oktatásért tüntető fiatalkorú diákokat könnygázzal fújnak le, gumibottal vernek és rendőrségi intézkedés alá vonnak”.

Egyeztetések

A Belügyminisztérium (BM) egyébként összehívott múlt hétre egy egyeztetést a parlamenti frakciókkal, ahol azonban a szakértői delegáltként meghívott érdekképviseletek nem kaptak szót. Őket ezután meghívták külön, de a rövid határidő mellett csak hárman voltak jelen. A civilek ezután újabb egyeztetésre hívták a tárcát és annak vezetőjét. Megkérdeztük a BM sajtóosztályát, elfogadják-e ezt a meghívást. Ám erre nem kaptunk egyértelmű választ, csupán azt írták, hogy

„az új pedagógus életpálya törvényjavaslatról három hónapja tart a szakmai egyeztetés, a belügyminiszter személyesen is egyeztetett a parlamenti pártokkal, a köznevelési államtitkár a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel”.

Egyébként arra is rákérdeztünk, amit szakszervezeti részről régóta kifogásoltak, nevezetesen, hogy azokkal a pontokkal kiegészülve, amelyeknek a módosításáról már megegyeztek, még nem kapták meg a jogállástervezet összeszerkesztett változatát. Erről a tárca kérdésünkre azt írta: „a törvényjavaslat benyújtását követően - értelemszerűen egybeszerkesztve - hozzáférhető lesz minden érdeklődő számára, további vitájára az Országgyűlésben lesz lehetőség”.

(Kiemelt képünk: Veres Viktor / hvg.hu)

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.