Csütörtökön eldől, kapnak-e uniós támogatást az alapítványi egyetemek a 2024-es külföldi csereprogramokra

Amennyiben nem, 2024 őszétől 182 ezer egyetemi hallgató eshet el az Erasmus-ösztöndíjtól.

  • Székács Linda

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a Tempus Közalapítvány szerint november 23-a az a határidő, ameddig a kizárt egyetemek még elnyerhetik az Európai Bizottság beleegyezését, és megkaphatják az uniós támogatást az egyetemi hallgatók és oktatók külföldi mobilitását támogató Erasmus+ és Horizont Európa programokra. Az EUrologus kérdésére válaszolva az Európai Bizottság azt mondta, az egyeztetések folyamatosak, és egyértelművé tették a vita rendezésének feltételeit Magyarország számára. A kérdés már csak az, hogy vajon azokat sikerült-e megoldania.

Hogy jutottunk idáig?

2023. januárjában az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta 21 alapítványi egyetem uniós támogatását, kifogásolva többek között az aktív politikusok jelenlétét a modellváltáson átesett intézmények kuratóriumaiban, illetve a tagok mandátumának világosan meg nem határozott hosszát és a kiválasztásuk feltételeit.

Bár a miniszterek februárban távoztak a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiból, az ügy azóta is megoldatlan. Az nem nyilvános, hogy az Európai Bizottság pontosan milyen változtatásokat vár a magyar kormánytól, annyit viszont tudni lehet, hogy a probléma továbbra is az alapítványok átláthatóságával kapcsolatos.

Korábban egyébként a 2021–2027 közötti programszakasz költségvetésére több mint 26 milliárd euró támogatást fogadott el az Európai Bizottság. Ebből az eredeti tervek szerint a magyar felsőoktatási intézmények is részesülhetnek, az említett 21 intézménnyel azonban egyelőre nem tudott szerződést kötni a Tempus Közalapítvány, így a támogatást csak feltételesen ítélték meg számukra idén júliusban.

Amennyiben a kifogásolt problémákat nem sikerült megoldani, a hazai egyetemi hallgatók 62 százaléka, körülbelül 182 ezer fő eshet el az Erasmus-ösztöndíj lehetőségétől. Ezzel kapcsolatban egyébként szeptemberben négy magyar diákszervezet közös beadvánnyal fordult az Európai Unióhoz, amiben azt kérték, hogy az unió illetékes intézményei vonják ki az oktatást az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól.

 

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.