Csütörtökön eldől, kapnak-e uniós támogatást az alapítványi egyetemek a 2024-es külföldi csereprogramokra

Amennyiben nem, 2024 őszétől 182 ezer egyetemi hallgató eshet el az Erasmus-ösztöndíjtól.

  • Székács Linda

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a Tempus Közalapítvány szerint november 23-a az a határidő, ameddig a kizárt egyetemek még elnyerhetik az Európai Bizottság beleegyezését, és megkaphatják az uniós támogatást az egyetemi hallgatók és oktatók külföldi mobilitását támogató Erasmus+ és Horizont Európa programokra. Az EUrologus kérdésére válaszolva az Európai Bizottság azt mondta, az egyeztetések folyamatosak, és egyértelművé tették a vita rendezésének feltételeit Magyarország számára. A kérdés már csak az, hogy vajon azokat sikerült-e megoldania.

Hogy jutottunk idáig?

2023. januárjában az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta 21 alapítványi egyetem uniós támogatását, kifogásolva többek között az aktív politikusok jelenlétét a modellváltáson átesett intézmények kuratóriumaiban, illetve a tagok mandátumának világosan meg nem határozott hosszát és a kiválasztásuk feltételeit.

Bár a miniszterek februárban távoztak a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiból, az ügy azóta is megoldatlan. Az nem nyilvános, hogy az Európai Bizottság pontosan milyen változtatásokat vár a magyar kormánytól, annyit viszont tudni lehet, hogy a probléma továbbra is az alapítványok átláthatóságával kapcsolatos.

Korábban egyébként a 2021–2027 közötti programszakasz költségvetésére több mint 26 milliárd euró támogatást fogadott el az Európai Bizottság. Ebből az eredeti tervek szerint a magyar felsőoktatási intézmények is részesülhetnek, az említett 21 intézménnyel azonban egyelőre nem tudott szerződést kötni a Tempus Közalapítvány, így a támogatást csak feltételesen ítélték meg számukra idén júliusban.

Amennyiben a kifogásolt problémákat nem sikerült megoldani, a hazai egyetemi hallgatók 62 százaléka, körülbelül 182 ezer fő eshet el az Erasmus-ösztöndíj lehetőségétől. Ezzel kapcsolatban egyébként szeptemberben négy magyar diákszervezet közös beadvánnyal fordult az Európai Unióhoz, amiben azt kérték, hogy az unió illetékes intézményei vonják ki az oktatást az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól.

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.