Csütörtökön eldől, kapnak-e uniós támogatást az alapítványi egyetemek a 2024-es külföldi csereprogramokra

Amennyiben nem, 2024 őszétől 182 ezer egyetemi hallgató eshet el az Erasmus-ösztöndíjtól.

  • Székács Linda

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a Tempus Közalapítvány szerint november 23-a az a határidő, ameddig a kizárt egyetemek még elnyerhetik az Európai Bizottság beleegyezését, és megkaphatják az uniós támogatást az egyetemi hallgatók és oktatók külföldi mobilitását támogató Erasmus+ és Horizont Európa programokra. Az EUrologus kérdésére válaszolva az Európai Bizottság azt mondta, az egyeztetések folyamatosak, és egyértelművé tették a vita rendezésének feltételeit Magyarország számára. A kérdés már csak az, hogy vajon azokat sikerült-e megoldania.

Hogy jutottunk idáig?

2023. januárjában az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta 21 alapítványi egyetem uniós támogatását, kifogásolva többek között az aktív politikusok jelenlétét a modellváltáson átesett intézmények kuratóriumaiban, illetve a tagok mandátumának világosan meg nem határozott hosszát és a kiválasztásuk feltételeit.

Bár a miniszterek februárban távoztak a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiból, az ügy azóta is megoldatlan. Az nem nyilvános, hogy az Európai Bizottság pontosan milyen változtatásokat vár a magyar kormánytól, annyit viszont tudni lehet, hogy a probléma továbbra is az alapítványok átláthatóságával kapcsolatos.

Korábban egyébként a 2021–2027 közötti programszakasz költségvetésére több mint 26 milliárd euró támogatást fogadott el az Európai Bizottság. Ebből az eredeti tervek szerint a magyar felsőoktatási intézmények is részesülhetnek, az említett 21 intézménnyel azonban egyelőre nem tudott szerződést kötni a Tempus Közalapítvány, így a támogatást csak feltételesen ítélték meg számukra idén júliusban.

Amennyiben a kifogásolt problémákat nem sikerült megoldani, a hazai egyetemi hallgatók 62 százaléka, körülbelül 182 ezer fő eshet el az Erasmus-ösztöndíj lehetőségétől. Ezzel kapcsolatban egyébként szeptemberben négy magyar diákszervezet közös beadvánnyal fordult az Európai Unióhoz, amiben azt kérték, hogy az unió illetékes intézményei vonják ki az oktatást az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.