Amennyiben nem, 2024 őszétől 182 ezer egyetemi hallgató eshet el az Erasmus-ösztöndíjtól.
Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a Tempus Közalapítvány szerint november 23-a az a határidő, ameddig a kizárt egyetemek még elnyerhetik az Európai Bizottság beleegyezését, és megkaphatják az uniós támogatást az egyetemi hallgatók és oktatók külföldi mobilitását támogató Erasmus+ és Horizont Európa programokra. Az EUrologus kérdésére válaszolva az Európai Bizottság azt mondta, az egyeztetések folyamatosak, és egyértelművé tették a vita rendezésének feltételeit Magyarország számára. A kérdés már csak az, hogy vajon azokat sikerült-e megoldania.
Hogy jutottunk idáig?
2023. januárjában az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta 21 alapítványi egyetem uniós támogatását, kifogásolva többek között az aktív politikusok jelenlétét a modellváltáson átesett intézmények kuratóriumaiban, illetve a tagok mandátumának világosan meg nem határozott hosszát és a kiválasztásuk feltételeit.
Bár a miniszterek februárban távoztak a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiból, az ügy azóta is megoldatlan. Az nem nyilvános, hogy az Európai Bizottság pontosan milyen változtatásokat vár a magyar kormánytól, annyit viszont tudni lehet, hogy a probléma továbbra is az alapítványok átláthatóságával kapcsolatos.
Korábban egyébként a 2021–2027 közötti programszakasz költségvetésére több mint 26 milliárd euró támogatást fogadott el az Európai Bizottság. Ebből az eredeti tervek szerint a magyar felsőoktatási intézmények is részesülhetnek, az említett 21 intézménnyel azonban egyelőre nem tudott szerződést kötni a Tempus Közalapítvány, így a támogatást csak feltételesen ítélték meg számukra idén júliusban.
Amennyiben a kifogásolt problémákat nem sikerült megoldani, a hazai egyetemi hallgatók 62 százaléka, körülbelül 182 ezer fő eshet el az Erasmus-ösztöndíj lehetőségétől. Ezzel kapcsolatban egyébként szeptemberben négy magyar diákszervezet közös beadvánnyal fordult az Európai Unióhoz, amiben azt kérték, hogy az unió illetékes intézményei vonják ki az oktatást az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
