November 23-ig nyerhetik el a kizárt egyetemek az Európai Bizottság beleegyezését, hogy 2024 őszi félévében be tudják indítani az Erasmus+ csereprogramot.
Az alapítványi egyetemek külföldi csereprogramjainak forrásait az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva januárban fagyasztotta be, mert problémásnak tartották az aktív politikusok jelenlétét az egyetemi kuratóriumokban, és hogy a mandátumaik hossza sem volt tisztán meghatározva. Azóta a kuratóriumokból távoztak az aktív politikusok, de az unió szerint a magyar kormány még mindig nem teljesítette a szükséges feltételeket.
A Bizottság az EUrologus kérdésére azt mondta, folyamatosak az egyeztetések. Egyértelművé tették, mit várnak Magyarországtól a vita rendezéséhez - írja a hvg360. Igaz, azt nem hozhatják nyilvánosságra, hogy pontosan milyen változtatásokat várnak. Annyit azonban lehet tudni, hogy nincsen szó az egyetemeket érő politikai nyomásgyakorlásról. A döntés hivatalos indoka, hogy az alapítványok nem eléggé átláthatóak, ezért nem kapnak pénzt az EU-tól.
Az Eduline nemrég beszámolt arról, hogy Gwendoline Delbos-Corflied, az Európai Parlament Magyarországról szóló legutóbbi jelentésének szerzője, valamint John Morijn, a Princetoni Egyetem nemzetközi kapcsolati intézetének munkatársa a közalapítványokba kiszervezett egyetemek megkerülésével oldaná meg a hallgatók Erasmus+ és a Horizont Európa programban való részvételét. Az alternatív megoldás szerint így a Magyarországtól visszatartott forrásokat egy független közvetítő irányítása alá helyeznék.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
