Petícióval fordult az Európai Parlamenthez négy magyar diákszervezet az Erasmus-ügy miatt

A Erasmus-ösztöndíjak befagyasztása több mint 182 ezer diákot érint.

  • Székács Linda

A Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége közös beadvánnyal fordult az Európai Unióhoz, melyben azt kérik, hogy az unió illetékes intézményei vonják ki az oktatást az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól - számolt be róla a Népszava.

Az Európai Parlament petíciós szakbizottsága szerdán tárgyalt a diákszervezetek beadványáról. A szerzőket képviselő Turi Ádám szerint az Erasmus-ösztöndíjak januárban történt ideiglenes befagyasztása, és így a külföldi ösztöndíj lehetőségektől való elesés 21 oktatási intézmény 182 ezer diákját érintheti, ami az egyetemi hallgatók 62 százaléka. Turi szerint sajnálatos, hogy az unió intézkedéseit épp a diákok szenvedik el, ráadásul úgy véli, ezzel a céljukat, vagyis a költségvetés védelmét sem érik el.

Az Európai Bizottság képviselője szerint az ügy megoldása még mindig a magyar kormányon múlik, és a

"a budapesti hatóságoknak kell meghozniuk azokat az intézkedéseket, amelyek eloszlatják az uniós támogatások nem szabályos felhasználásával kapcsolatos aggodalmakat a közalapítványi formában működő egyetemeken."

Ezzel szemben a magyar kormány egyelőre nem is kérte a brüsszeli döntés felülvizsgálatát, ami azt jelzi, hogy még mindig nem teljesítette a megoldáshoz szükséges feltételeket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.