Petícióval fordult az Európai Parlamenthez négy magyar diákszervezet az Erasmus-ügy miatt

A Erasmus-ösztöndíjak befagyasztása több mint 182 ezer diákot érint.

  • Székács Linda

A Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége közös beadvánnyal fordult az Európai Unióhoz, melyben azt kérik, hogy az unió illetékes intézményei vonják ki az oktatást az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól - számolt be róla a Népszava.

Az Európai Parlament petíciós szakbizottsága szerdán tárgyalt a diákszervezetek beadványáról. A szerzőket képviselő Turi Ádám szerint az Erasmus-ösztöndíjak januárban történt ideiglenes befagyasztása, és így a külföldi ösztöndíj lehetőségektől való elesés 21 oktatási intézmény 182 ezer diákját érintheti, ami az egyetemi hallgatók 62 százaléka. Turi szerint sajnálatos, hogy az unió intézkedéseit épp a diákok szenvedik el, ráadásul úgy véli, ezzel a céljukat, vagyis a költségvetés védelmét sem érik el.

Az Európai Bizottság képviselője szerint az ügy megoldása még mindig a magyar kormányon múlik, és a

"a budapesti hatóságoknak kell meghozniuk azokat az intézkedéseket, amelyek eloszlatják az uniós támogatások nem szabályos felhasználásával kapcsolatos aggodalmakat a közalapítványi formában működő egyetemeken."

Ezzel szemben a magyar kormány egyelőre nem is kérte a brüsszeli döntés felülvizsgálatát, ami azt jelzi, hogy még mindig nem teljesítette a megoldáshoz szükséges feltételeket.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.