Közel 28 ezer diák összesen 137 ezer hetet töltött angol nyelvtanulással Máltán 2021-ben – közölte a máltai Nemzeti Statisztikai Hivatal még 2022-ben.

Az adatok alapján a diákok a koronavírus-járvány kirobbanását követő évben átlagosan öt hetet töltöttek a szigetországban valamilyen angol nyelvkurzuson. Többségük az Európai Unió országaiból érkezett; Olaszországból (17,6%), Franciaországból (14,9%) és Lengyelországból (12,2%), de szép számmal jöttek nyelvtanulás céljából az országba az unión kívülről; Kínából, Kolumbiából és Dél-Koreából is.

A számok ráadásul folyamatosan növekednek és évről évre egyre több, zömében 18-25 év közötti nyelvtanuló érkezik az országba, aminek két szigetén, Máltán és Gozón összesen 35 nyelviskola kínál számukra hosszabb vagy rövidebb, általános, intenzív, szakmai vagy nyelvvizsgára készítő angol nyelvkurzusokat.

Olcsó, szép és meleg

Kovács Krisztina, az egyik máltai nyelviskola munkatársa szerint a szigetország népszerűsége leginkább annak köszönhető, hogy a kurzusok árai és a megélhetési költségek is olcsóbbak Máltán, mint például az Egyesült Királyságban, Írországban vagy Amerikában.

Egy általános, heti 12 órás nyelvtanfolyam például Londonban átlagosan heti 410 fontba (182 ezer forint) kerül, tehát egy nyolchetes nyelvtanfolyam Anglia fővárosában a közlekedés, a szállás, és a megélhetési költségek nélkül is körülbelül 1,4-1,5 millió forintot emészthet fel egy nyár alatt.

Ugyanezekkel a feltételekkel Dublinban heti 112-153 euró (43-60 ezer forint) ellenében lehet angolul tanulni, míg egy 8-16 hetes intenzív nyelvtanfolyam ára New Yorkban 970 dollárnál, vagyis 358 ezer forintnál kezdődik, ami szintén nem tartalmazza sem a lakhatás, sem pedig a kiutazás, és az ezzel járó egyéb költségeket, mint például a vízumot.

Ezzel szemben Máltán találtunk olyan heti 10 órás angol nyelvtanfolyamot, ami szállás nélkül hetente 31 319 ezer forintba kerül, míg egy intenzívebb, heti 20 órás nyelvkurzus ugyanebben a nyelviskolában 77 ezer forint, az ajánlatok pedig akár még ennél is olcsóbbak lehetnek, ha valaki nem a nyári csúcsidőszakban szeretne itt tanulni, hanem az őszi vagy a téli hónapokban.

„Málta kialakított egy komoly iskolai oktatási rendszert, felfedezve azt, hogy ez egy jó üzleti lehetőség, hiszen a hivatalos nyelvek közé tartozik az angol. Mondhatják tehát azt, hogy anyanyelvi tanárok oktatnak, mindezt ráadásul magas színvonalon teszik, hiszen bizonyítvány szükséges annak igazolására, hogy megfelelő képesítéssel rendelkező nyelvtanárok”

– mondja Krisztina, akivel az egyik helyi nyelviskolában találkoztunk.

Az intézményben délelőtti és délutáni kurzusok formájában egész nap folyik a nyelvoktatás attól függően, hogy a diákok melyik programra jelentkeznek, és heti hány nyelvórájuk van.

A program minden esetben egy szintfelmérő megírásával indul annak érdekében, hogy mindenki a számára leginkább megfelelő szinten kezdhesse el a tanulmányait, de arra is van lehetőség, hogy amennyiben azt túl erősnek, vagy épp túl gyengének ítélik, a tanulók a tanulmányaik alatt csoportot és szintet válthassanak.

Mindezek mellett pedig a szórakozásra is jut idő, Málta ráadásul bővelkedik is a kirándulási és egyéb programlehetőségekben, melyek megszervezésében a nyelviskolák is segítenek, de a hosszabb időszakot eltöltő diákok gyakran önszerveződéssel, maguknak is megszervezik a tanítás előtti vagy utáni, valamint a hétvégi kikapcsolódásokat.

Ez lehet akár egy közös sportolás valamelyik konditeremben, vagy strandolás és a különböző vízi sportok, például a búvárkodás kipróbálása, de olyan természeti és történelmi kincsek is találhatók a máltai szigeteken, mint az egykori Azúr Ablak, Blue Grotto, a cominoi Kék Lagúna, vagy Málta egykori fővárosa, Mdina, ahol többek között a Trónok harca című sorozat néhány jelenetét is forgatták.

Arról nem is beszélve, hogy a szigetre érkező nyelvtanulók maguk dönthetik el, hogy diákszálláson, vagy családoknál szeretnének megszállni a nyelvi képzéseik ideje alatt.

„Aki a családokat válassza, őket minden esetben máltai családok szállásolják el, akik felé az a kérésünk, hogy próbálják meg egy kicsit bevonni a diákokat a saját életükbe, és beszéltessék őket minél többet” – magyarázza Krisztina.

Annak érdekében, hogy a nyelvtanulók minden esetben megbízható és megfelelő körülmények közé kerüljenek, a fogadócsaládokat a nyelviskolán kívül több szervezet és a máltai kormány is ellenőrzi, és meg kell felelniük bizonyos feltételeknek.

Persze akik jobb szeretnének a nyelviskola által biztosított diákszállások valamelyikén megszállni, arra is van lehetőségük, sőt, akár a Máltai Egyetem modern kollégiumában is megszállhatnak. A több hónapot az országban töltő nyelvtanulók pedig akár saját lakást is bérelhetnek.

A külföldi nyelvtanulásnak az a lényege, hogy a nyelvtanulók a hétköznapi helyezetekben is használják, és megtanulják kifejezni magukat a tanult idegen nyelven.

„Az anyanyelvi környezet átkapcsolja a gondolkodást. Aki otthon tanul, jellemzően nem tud megszólalni. Jól tudják a nyelvtant, de nem tudnak beszélni, itt viszont bárhová mennek, mindenhol használniuk kell” – teszi hozzá a máltai nyelviskola munkatársa.

Hol volt, hol nem volt a Külföldi Nyelvtanulási Program

Ezt felismerve 2019-ben a kormány is azt a célt tűzte ki, hogy a 9. és 11. osztályos középiskolás diákok a tanulmányaik alatt két alkalommal részt vehessenek egy államilag finanszírozott, külföldi nyelvtanulási programban.

A program 2020-ban indult volna először, melynek keretein belül a tanulók a nyári szünetben két hétre egy külföldi nyelviskolába utazhattak volna az Egyesült Királyságba, Írországba, Máltára, Németországba, Ausztriába, Franciaországba vagy Kínába. Ennek „tesztelése” meg is történt, korábban 58 diák próbálhatta ki, pontosan milyen lenne külföldön nyelvet tanulni, az előkészületekre pedig összesen 1,5 milliárd forintnyi közpénzt költöttek.

• 607,5 millió forintot 2020-ban az előkészületekre és a program működtetésének költségeire, továbbá az informatikai fejlesztésekre.
• 842,3 millió forintot az egyéb, a programhoz szükséges informatikai háttér kiépítésére, és
• 18 millió forintot kapott összesen 3 év alatt – 2019 áprilisától 2022 áprilisáig havi bruttó 500 ezer forintot – a Külföldi Nyelvtanulási Program miniszteri biztosaként Bartos Mónika fideszes képviselő.

Végül a koronavírus-járvány miatt a Külföldi Nyelvtanulási program 2020-as indulását – érthető okokból – el kellett halasztani, arra viszont egyelőre sem a diákok, sem a nyelviskolák nem kaptak érdemi választ, hogy az miért nem valósult meg azóta sem.

„Vártuk, hogy induljon, jelentkeztek is rá, aztán a Covid miatt lemondták, azóta pedig csak hallgatnak. Egyáltalán nem jelentkeztek” – meséli Kovács Krisztina, aki egy kisebb máltai nyelviskolának közvetített volna magyar diákokat, ez azonban azóta sem történt meg.

A hvg.hu egy korábbi cikke szerint ennek hátterében leginkább a pénzhiány állhat, holott a Tempus Közalapítvány szerint minden készen állna a program indulásához, a halasztás egyedül az Egyesült Királyság esetében lenne indokolt, ami azóta kilépett az Európai Unióból.

A lap számításai szerint ugyanis a program megvalósításhoz évi mintegy 90 milliárd forintra lenne szükség, azonban a kormány már 2019-ben is csak évi 70 milliárd forinttal számolt, de ennek is csak a felét, 34,3 milliárd forintot különítettek el a 2020-as büdzsében. Ezt végül átcsoportosítottak a járvány kezelésére. Az elkülönített pénzeket azóta is rendre átcsoportosítják, nem beszélve arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzései szerint az idei költségvetési hiány GDP-arányosan 5,2% lehet.

Ezek alapján pedig valószínű, hogy nem a Külföldi Nyelvtanulási Program elindítása áll a kormány legfontosabb célkitűzései között, így továbbra is csak növekedni fog azoknak a középiskolás diákoknak a száma, akiknek bár megígérték, hogy mehetnek majd, mégis úgy fejezik be a középiskolát, hogy nem tanulhattak nyelvet külföldön.