Látszólag drasztikusan visszaesett a nyelvvizsgázók száma az elmúlt néhány évben. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály (NYAK) adatai szerint 2019-ig 120-135 ezren szereztek nyelvvizsgát évente, 2022-ben viszont ez a szám már a 83 ezer főt sem érte el.

A visszaesést kezdetben a koronavírus-járvány, majd a miatta elrendelt nyelvvizsga-amnesztia okozta, 2022 év végén pedig a felsőoktatási törvényt is megváltoztatták, ami bár elsőre úgy tűnik, hogy nem feltétlen kedvez a nyelvoktatásnak, valójában egészen más, és jóval összetettebb a helyzet.A témáról Rozgonyi Zoltánnal, a nemzetközileg is akkreditált, Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetőjével beszélgettünk.

Pontosan hogyan változtak a nyelvvizsgára vonatkozó szabályok az elmúlt években?

Ami a számokat illeti, 2019-ben volt egy érezhető emelkedés a nyelvvizsgázók számában, hiszen akkor még úgy tudtuk, hogy 2020-ban életbe lép az a szabály, ami szerint kötelező lesz egy nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi a felvételihez.

Ezt csak 2019 végén vonták vissza, tehát értelemszerűen ebből is származott utána egy csökkenés, de a legnagyobb visszaesés egyértelműen a pandémia miatt volt. Ez csak átmeneti lett volna, de a pandémia együtt járt három vagy négy alkalommal megismételt, újabb és újabb amnesztiákkal, tehát amikor a diplomaszerzéshez kötelező nyelvvizsga alól mentesítették a végzős generációkat. Végül tavaly nyáron a felsőoktatási törvény módosítása bizonyos szempontból pontot tett ennek a folyamatnak a végére; ekkor az egyetemek kezébe adták az összes „jogosítványt”, tehát azt, hogy mire adnak többletpontokat, és hogy hol, milyen szakokon követelik meg a nyelvvizsgát a diplomaszerzés feltételeként.

A felvételi tájékoztatók alapján mi látható, kérik továbbra is a nyelvvizsgát, vagy inkább az a jellemző, hogy nem lesz rá szükség a diplomaszerzéshez?

Az egyetemek elkezdték a pluszpontok rendszerében helyretenni azt, amit az állami szabályozás az elmúlt évtizedekben összekuszált.

Semmiféle logika nem volt abban, hogy egy emelt szintű nyelvi érettségi – ami a szándék szerint B2-es nyelvtudást követel meg – 50 pontot ért a régi rendszerben, míg egy ugyanolyan szintű B2-es nyelvvizsga már csak 28, a mindkettőnél jóval magasabb tudást igénylő felsőfokú nyelvvizsga pedig 40 pontot.

Ehhez képest most az egyetemek többségén emelkedett a nyelvvizsgáért adott pontok száma, sőt, néhol egészen drasztikus arányban. Találtunk például olyan egyetemet, ahol a maximálisan adható 100 pontot odaadják a komplex, C1-es szintű felsőfokú nyelvvizsgáért, de megjelentek a pluszpontok között az alacsonyabb szintű nyelvvizsgák, illetve a részvizsgák is. Míg korábban nem, most már ezekért is adnak pontot, ami egyértelműen azt mutatja, hogy az egyetemek azokat a hallgatókat preferálják, akik legalább valamilyen nyelvtudással rendelkeznek.

Az idei felsőoktatási felvételiben elég alacsony pontszámok születtek. Miért éri meg a diákoknak nyelvvizsgát szerezniük, ha már néhány nagyobb nevű egyetemre is lehetőség van alacsony pontszámokkal bekerülni?

Attól, hogy a meghúzott határ alacsonyabbra kerül, még ugyanúgy verseny van a jelentkezők között, mivel a bekerülés továbbra is attól függ, hogy hány helyet tudnak feltölteni, és hogy milyen eredményeket értek el.
Idén nőtt a keretszám, ugyanakkor a hallgatók tudása sajnos nem lett jobb. Emiatt a kevésbé magas elvárást tanúsító szakokon, már azok a felvételizők is tudnak pluszpontot szerezni, akiknek erre eddig esélyük sem volt, hiszen pluszponthoz korábban minimum komplex B2-es szintű vizsgabizonyítvány kellett.

A rugalmasabb, új rendszerben viszont már egy fél nyelvvizsgáért, vagy alapfokú, B1-es vizsgáért is kaphatnak pontot sok helyen. Ha figyelembe vesszük, hogy az oktatási rendszerünk mit tud teljesíteni, akkor egyébként

sokkal reálisabb is, hogy az egyetemi képzéseken legalább a valamilyen szintű nyelvtudást pontokkal díjazzák.

A felvételi során kapható pontok alapján mi lehet vonzóbb egy diák számára, a nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségi?

Már a korábbi években is a nyelvvizsga volt a népszerűbb, mivel érettségit csak évente két alkalommal lehet tenni, nyelvvizsgát viszont lényegében bármikor.

Az, hogy az egyetemek rugalmasabb rendszert alakítottak ki, szintén a nyelvvizsgaszerzést segíti. Ráadásul, míg a nyelvi érettségi feladatlapjai tartalmilag jellemzően egyfélék, addig a nyelvvizsgák között nagyon komoly választék van olyan értelemben is, hogy milyen jellegű nyelvtudással rendelkező tanuló számára kedvezőbb.

Például?

Van olyan tanuló, aki inkább a nyelvtant tanulja meg és ebben biztos, de nehézkesen alkot: ír vagy beszél. Mostanában viszont az jellemző, hogy a nyelvtanulók többsége bár pongyolán és sok hibával, de hatékonyan és bátran beszél, és képesek a meglévő nyelvtudásukat arra használni, hogy „átadják az üzenetet,” amit közvetíteni akarnak.

A nyelvvizsgák között mindkettő megtalálható, a hagyományosabb nyelvtan és szókincsközpontú nyelvvizsgák éppúgy, mint azok, amelyeknél inkább a kommunikáció sikerességén van a hangsúly.

Az Euroexam, ahol én dolgozom például kimondottan az utóbbi típusba tartozik. Elkülönült nyelvtani rész – tehát ahol kimondottan csak a nyelvhelyességet mérik –van bőven az érettségi feladatai közt, és van olyan nyelvvizsga is, ahol szintén szerepel. Az Euroexamnél azonban a helyes nyelvhasználatot a vizsga többi részen keresztül mérjük.

Tehát akkor jól értem, hogy nincs benne külön nyelvtani feladat - például lyukas szöveg - hanem mondjuk az íráskészség feladatrészben fontos szempont a nyelvtan is?

Ott is, illetve az olvasás- és hallott szövegértésben is.

Egy modern vizsgán olyan feladat, ami csak arról szól, hogy pontosan melyik nyelvtani formulát, vagy melyik szót kell alkalmazni ezeken a vizsgákon nincsen.

Legalábbis az Euroexamen nincs.

Mi miatt volt/van szükség erre az átalakításra?

Leginkább azért, mert húsz évvel ezelőtt a fiatal generáció a nyelvtudását az iskolában, viszonylag korlátozott keretek között szerezte meg. Keveseknél jelent meg, hogy a hétköznapokban is gyakran használták valamire a tanult idegen nyelvet. Mára megfordult ez a helyzet, és - bár beülnek a tanulók az iskolapadba - de közben az életükben is mindenhol megjelennek az idegen nyelvek.

Bármit csinálnak, szinte óránként találkoznak más nyelven írt, hallott kifejezésekkel, kiváltképp igaz ez az angolra és a németre. Ez pedig a tudásukban is érzékelhető.

Éppen ezért fontos, hogy a nyelvvizsgánk követelménye is tükrözze ezt a változást, és a hangsúly ne a nyelvtani pontosságon legyen, hanem azon, hogy mennyire tudja valaki sikeresen alkalmazni a meglévő tudását, és nem csak megérteni egy kérdést, de válaszolni is rá.

Ilyen típusú nyelvvizsga csak az Euroexamnél van, vagy más nyelvvizsgaközpontok is törekednek arra, hogy ehhez igazítsák a vizsgáikat?

Ez egyértelműen egy trend az elmúlt években.

Azt gondolom, hogy az Euroexam annyiban egyedi, hogy mi nagyon sűrűn, 2-3 éves ciklusokban újítjuk meg a vizsga bizonyos részeit, tehát sokkal gyorsabban tudjuk lekövetni azt a változást, ami a nyelvhasználó generáció karakterében és nyelvhasználatában megjelenik. 
Magyarországon például

mi vezettük be elsőként azt is, hogy szótárt lehet használni a nyelvvizsgán.

Ez akkor sokak számára elképzelhetetlen és abszurd lépés volt, de egy több mint egy éves fejlesztő munka keretében kipróbáltuk, hogy hogyan kell „körbebástyázni,” hogy ne a szótár oldja meg a feladatokat, hanem a tanuló, de ott legyen és biztonságot nyújtson neki az asztalán lévő szótár, amit végső esetben használhat is. Mára pedig a nyelvvizsgák túlnyomó része, ha részlegesen is, de engedélyezi a szótárhasználatot, az Euroexamnél pedig az összes feladatrészben alkalmazható.

Ettől nem lettek könnyebbek a nyelvvizsgák, de segít abban, hogy a vizsgázók a tudásukból a maximumot tudják kihozni és „biztonságban” érezzék magukat. A követelmény, tehát az a nyelvtudás, amivel a sikeres vizsgához rendelkeznie kell egy tanulónak, viszont ettől nem változik.

A sikerességi rátákon látszódik valamennyire ezeknek az intézkedéseknek a bevezetése?

Ha az országos számokat nézzük, akkor a sikerességi arány az elmúlt években folyamatosan növekedett, de ennek nem a szótárhasználat bevezetése az oka. 
Mindössze az történt, hogy a sorozatos amnesztiák miatt

a végzős egyetemisták kikerültek a nyelvvizsgázók közül, és korábban köztük voltak a legnagyobb arányban azok, akik nyelvtudás nélkül bekerültek az egyetemre,

ahol nem voltak nyelvóráik, majd ennek a végén sikertelenül futottak neki a nyelvvizsgáknak.

Ez egy nagyon gyakran visszajáró, sikertelenül vizsgázó populáció volt, akik az amnesztiának köszönhetően „kivezetődtek” a vizsgázók közül, és jelenleg inkább a fiatalabb, sikeresen vizsgázó középiskolások dominálnak.

Mi a sikeres nyelvvizsga titka? Miért van az, hogy valakinek már elsőre sikerül, más viszont – ugyanazzal a háttérrel és elvileg hasonló tudással – többször kell, hogy nekifusson?

Azt gondolom, hogy ahhoz, hogy valaki sikeresen teljesítse a nyelvvizsgát az első lépés az, hogy időben elhatározza magát és kitűzze maga elé ezt a célt. Ne három hét vagy három hónap múlva akarja teljesíteni, hanem legalább 1-1,5 éves távlatban lássa maga előtt, és ez lehetőleg ne abban az időtartamban legyen, amikor az érettségi és felvételi is zajlik.

Fontos az is, hogy a vizsgázó tisztában legyen a saját képességeivel, a felkészülés során tudja miben erős és hol van szüksége segítségre. Az Euroexamnél a tesztekkel való ismerkedés és gyakorlás minden apró lépésében segítséget kap. „Mire figyeljünk” tippekkel kidekorált mintafeladatok, a levél, esszé és más műfajok írásán végigvezető útmutatók és interaktív gyakorlófeladatok sorából lehet válogatni.

Érdemes próbavizsgát is tenni, amire az Euroexam lehetőséget biztosít iskolákban is, de bármikor kipróbálható a vizsga akár otthonról, online formában is jóformán fillérekért. Ráadásul mindez valódi vizsgáztatóval, és pontosan ugyanazt kell csinálni, amit élesben, ráadásul hiteles visszajelzést is kapnak.

Ez különösen nagy segítség, hiszen azt a temérdek mennyiségű segédanyagot, ami elérhető a honlapon és a boltokban akkor tudja egy vizsgázni készülő diák megfelelően használni, ha pontosan tisztában van a saját erősségeivel és gyengeségeivel.




A cikk az Euroexam támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.