Jelentős módosításokat sürget az Európai Bizottság a státusztörvény tervezetében

Négy pontban is kifogásolja a státusztörvény jelenlegi tervezetét az Európai Bizottság. Egy kormányzati tisztviselő szerint már dolgoznak a problémák megoldásán.

  • Székács Linda

Négy fontos pontban is módosításokat javasol az Európai Bizottság a státusztörvény tervezetében - számolt be róla a Népszava.

Egy a lapnak nyilatkozó, a tárgyalásokra rálátó magyar kormányzati tisztviselő szerint a Bizottság a magyar kormány "több lépését is üdvözölte", legfőképp az eddig végrehajtott módosításokat, valamint a szakmai egyeztetéseket, néhány pontban azonban még mindig kifogásolják a benyújtott törvénytervezetet.

Májusban két magas szintű egyeztetés is volt az Európai Bizottság képviselőivel az új pedagógus jogállási törvénnyel kapcsolatban Brüsszelben, de Budapesten is tárgyaltak. A kifogásolt pontok között négy olyan elem van, ami igazán lényeges, mégpedig a

  • szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség
  • a heti 22-26 órás munkaidő kérdésére
  • a sávos bérrendszer, valamint
  • a pedagógusok áthelyezhetősége.
A megkérdezett tisztviselő úgy látja, a szakszervezeti egyeztetések kérdése elfogadható lehet a kormány számára, itt ugyanis mindössze annyit kérnek, hogy - bár a kormány csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, amiknek a taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát - a legnagyobb taglétszámmal rendelkező szervezettel akkor is tárgyaljanak, ha ez a szám nincs meg.
A második pont, vagyis 22-26 órás munkaidő kérdése már megoldás alatt van, hiszen a kormány 24 órában maximalizálná a pedagógusok kötelező óraszámát - ezzel viszont elégedetlenek a szakszervezetek. A sávos bérrendszerrel kapcsolatban pedig ugyanazt a problémát, vagyis a bérszakadék kérdését vetették fel, amit korábban már a szakszervezetek is jeleztek. A tervezet szerint ugyanis a Pedagógus I. kategóriába tartozó tanárok fizetése bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet attól függően, hogy hogyan értékelik a teljesítményüket. A Bizottság ezzel kapcsolatban azt a meglátást tette, hogy a sávok túl szélesek, a teljesítményértékeléshez pedig még több, objektív szempontra lenne szükség.

A megkérdezett tisztviselő szerint ezzel a kérdéssel a kormány jelenleg is foglalkozik, majd azt is hozzátette, hogy azok a pedagógusok, akiknek a jelenlegi bére nem éri el a törvénytervezetben rögzített bérsávok alsó határát, már idén nyáron számíthatnak bérkorrekcióra.
A pedagógusok áthelyezhetőségének kérdésével kapcsolatban pedig a Bizottság azt szeretné, ha az áthelyezések önkéntes alapon zajlanának. Amennyiben önként jelentkező nincs, a pedagógusok önkényes átcsoportosítását csak akkor tennék lehetővé, ha a tanárhiánnyal küzdő intézményben "a megfelelő minőségű oktatás" másképp nem lenne biztosítható. Akinek pedig - írják - a meghatározott időnél többet kell utaznia az áthelyezés miatt, az extra költségtérítés mellett plusz juttatást is kapna.

Ennek szabályozásával a forrás szerint a kormány jövőre elkészül, és egyfajta "biztonsági védőhálóval" védené, hogy a pedagógusok esetlegesen tovább csökkenő száma miatt a diákok sehol ne maradjanak megfelelő oktatás nélkül.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.