Jelentős módosításokat sürget az Európai Bizottság a státusztörvény tervezetében

Négy pontban is kifogásolja a státusztörvény jelenlegi tervezetét az Európai Bizottság. Egy kormányzati tisztviselő szerint már dolgoznak a problémák megoldásán.

  • Székács Linda

Négy fontos pontban is módosításokat javasol az Európai Bizottság a státusztörvény tervezetében - számolt be róla a Népszava.

Egy a lapnak nyilatkozó, a tárgyalásokra rálátó magyar kormányzati tisztviselő szerint a Bizottság a magyar kormány "több lépését is üdvözölte", legfőképp az eddig végrehajtott módosításokat, valamint a szakmai egyeztetéseket, néhány pontban azonban még mindig kifogásolják a benyújtott törvénytervezetet.

Májusban két magas szintű egyeztetés is volt az Európai Bizottság képviselőivel az új pedagógus jogállási törvénnyel kapcsolatban Brüsszelben, de Budapesten is tárgyaltak. A kifogásolt pontok között négy olyan elem van, ami igazán lényeges, mégpedig a

  • szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség
  • a heti 22-26 órás munkaidő kérdésére
  • a sávos bérrendszer, valamint
  • a pedagógusok áthelyezhetősége.
A megkérdezett tisztviselő úgy látja, a szakszervezeti egyeztetések kérdése elfogadható lehet a kormány számára, itt ugyanis mindössze annyit kérnek, hogy - bár a kormány csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, amiknek a taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát - a legnagyobb taglétszámmal rendelkező szervezettel akkor is tárgyaljanak, ha ez a szám nincs meg.
A második pont, vagyis 22-26 órás munkaidő kérdése már megoldás alatt van, hiszen a kormány 24 órában maximalizálná a pedagógusok kötelező óraszámát - ezzel viszont elégedetlenek a szakszervezetek. A sávos bérrendszerrel kapcsolatban pedig ugyanazt a problémát, vagyis a bérszakadék kérdését vetették fel, amit korábban már a szakszervezetek is jeleztek. A tervezet szerint ugyanis a Pedagógus I. kategóriába tartozó tanárok fizetése bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet attól függően, hogy hogyan értékelik a teljesítményüket. A Bizottság ezzel kapcsolatban azt a meglátást tette, hogy a sávok túl szélesek, a teljesítményértékeléshez pedig még több, objektív szempontra lenne szükség.

A megkérdezett tisztviselő szerint ezzel a kérdéssel a kormány jelenleg is foglalkozik, majd azt is hozzátette, hogy azok a pedagógusok, akiknek a jelenlegi bére nem éri el a törvénytervezetben rögzített bérsávok alsó határát, már idén nyáron számíthatnak bérkorrekcióra.
A pedagógusok áthelyezhetőségének kérdésével kapcsolatban pedig a Bizottság azt szeretné, ha az áthelyezések önkéntes alapon zajlanának. Amennyiben önként jelentkező nincs, a pedagógusok önkényes átcsoportosítását csak akkor tennék lehetővé, ha a tanárhiánnyal küzdő intézményben "a megfelelő minőségű oktatás" másképp nem lenne biztosítható. Akinek pedig - írják - a meghatározott időnél többet kell utaznia az áthelyezés miatt, az extra költségtérítés mellett plusz juttatást is kapna.

Ennek szabályozásával a forrás szerint a kormány jövőre elkészül, és egyfajta "biztonsági védőhálóval" védené, hogy a pedagógusok esetlegesen tovább csökkenő száma miatt a diákok sehol ne maradjanak megfelelő oktatás nélkül.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.