Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Négy fontos pontban is módosításokat javasol az Európai Bizottság a státusztörvény tervezetében - számolt be róla a Népszava.
Egy a lapnak nyilatkozó, a tárgyalásokra rálátó magyar kormányzati tisztviselő szerint a Bizottság a magyar kormány "több lépését is üdvözölte", legfőképp az eddig végrehajtott módosításokat, valamint a szakmai egyeztetéseket, néhány pontban azonban még mindig kifogásolják a benyújtott törvénytervezetet.
Májusban két magas szintű egyeztetés is volt az Európai Bizottság képviselőivel az új pedagógus jogállási törvénnyel kapcsolatban Brüsszelben, de Budapesten is tárgyaltak. A kifogásolt pontok között négy olyan elem van, ami igazán lényeges, mégpedig a
- szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség
- a heti 22-26 órás munkaidő kérdésére
- a sávos bérrendszer, valamint
- a pedagógusok áthelyezhetősége.
A megkérdezett tisztviselő úgy látja, a szakszervezeti egyeztetések kérdése elfogadható lehet a kormány számára, itt ugyanis mindössze annyit kérnek, hogy - bár a kormány csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, amiknek a taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát - a legnagyobb taglétszámmal rendelkező szervezettel akkor is tárgyaljanak, ha ez a szám nincs meg.
A második pont, vagyis 22-26 órás munkaidő kérdése már megoldás alatt van, hiszen a kormány 24 órában maximalizálná a pedagógusok kötelező óraszámát - ezzel viszont elégedetlenek a szakszervezetek. A sávos bérrendszerrel kapcsolatban pedig ugyanazt a problémát, vagyis a bérszakadék kérdését vetették fel, amit korábban már a szakszervezetek is jeleztek. A tervezet szerint ugyanis a Pedagógus I. kategóriába tartozó tanárok fizetése bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet attól függően, hogy hogyan értékelik a teljesítményüket. A Bizottság ezzel kapcsolatban azt a meglátást tette, hogy a sávok túl szélesek, a teljesítményértékeléshez pedig még több, objektív szempontra lenne szükség.
A megkérdezett tisztviselő szerint ezzel a kérdéssel a kormány jelenleg is foglalkozik, majd azt is hozzátette, hogy azok a pedagógusok, akiknek a jelenlegi bére nem éri el a törvénytervezetben rögzített bérsávok alsó határát, már idén nyáron számíthatnak bérkorrekcióra.
A pedagógusok áthelyezhetőségének kérdésével kapcsolatban pedig a Bizottság azt szeretné, ha az áthelyezések önkéntes alapon zajlanának. Amennyiben önként jelentkező nincs, a pedagógusok önkényes átcsoportosítását csak akkor tennék lehetővé, ha a tanárhiánnyal küzdő intézményben "a megfelelő minőségű oktatás" másképp nem lenne biztosítható. Akinek pedig - írják - a meghatározott időnél többet kell utaznia az áthelyezés miatt, az extra költségtérítés mellett plusz juttatást is kapna. Ennek szabályozásával a forrás szerint a kormány jövőre elkészül, és egyfajta "biztonsági védőhálóval" védené, hogy a pedagógusok esetlegesen tovább csökkenő száma miatt a diákok sehol ne maradjanak megfelelő oktatás nélkül.
