Hiába ígért béralkukat Maruzsa Zoltán, a tankerületek sorra utasítják vissza a pedagógusokat
Nagy Erzsébet szerint azért, mert nincs keretük arra, hogy magasabb béreket adjanak.
Nagy Erzsébet szerint azért, mert nincs keretük arra, hogy magasabb béreket adjanak.
Csak találgotások vannak arról, hogy hány pedagógus hiányzik a rendszerből, ugyanis a kormány szerint nincs tanárhiány, míg a Pedagógusok Szakszervezete húszezres nagyságrendről beszél. Mostantól a találgatás is nehezebb lesz, mert októbertől nem mérik, hogy hány állás van betöltetlenül.
Hétfő délelőttre sajtótájékoztatót hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Az eseményt Nahalka István oktatáskutató és Totyik Tamás a PSZ elnöke tartotta, amivel céljuk az oktatásban dolgozók hiányairól szóló adatok nyilvánosságra hozása volt.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint lejáratási kampány indult Nagy Erzsébet ellen, amit teljes egészében elutasítanak.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint képesítés nélküli pedagógusokkal is próbálják eltakarni a tanárhiányt.
A szakszervezetek és civil szervezetek közös akciója augusztus 24-én Pécsről indul.
Hamarosan kezdődik az új tanév, de még mindig nincs hivatalos tanév rendje, így azt sem lehet tudni, hogy a kormány elfogadta-e a szakszervezetek javaslatait.
Egyelőre ez az egyeztetés sem hozott látható eredményeket, a tárgyalások viszont az elkövetkezendő két hétben folytatódnak majd.
Válaszolt a Miniszterelnökség azokra a vádakra, miszerint a kormány az elmúlt 12 év alatt szinte semmit sem tett a diákok esélyegyenlőségéért.
"Mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű" - ezzel az indokkal érvénytelenítette az Alkotmánybíróság a PSZ már elfogadott népszavazási kérdéseit.
A PDSZ szerint "Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor és Gulyás Gergely miniszterek valószínűleg nem büszkélkednek azzal a levéllel, amelyet az Oktatási Világszervezet európai régiójának (ETUCE) igazgatójától kaptak."
Harminc napon belül kell döntést hoznia róla a Kúriának.
Sztrájktörvény, tanárok kirúgása, könnygáz és végül a ma megszavazott státusztörvény: 2022-től ismét folyamatosak a tanárok, szakszervezetek és diákok által szervezett tüntetések, demonstrációk és sztrájkok, de eddig nem sikerült elérniük a követeléseiket. A mai parlamenti szavazás apropóján összeszedtük az elmúlt év legfontosabb történéseit.
Csalódottság, düh, "jövőgyilkosság" - ehhez hasonló reakciók érkeznek az alig egy órája elfogadott státusztörvény hírére, miközben a kormány továbbra is azt hangoztatja, a státusztörvénnyel valójában jót tesznek a pedagógusokkal, míg a "baloldal" mindent megtesz az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek.
Kedden szavaztak a Parlamentben a pedagógusok által csak "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvényről. Az Egységes Diákfront egész napos rendezvényt szervezett a Kossuth térre a tanári szakszervezetekkel közösen.
A leginkább kifogásolt pontok azonban továbbra is szerepelnek benne.
Ha nyolc napon belül nem támadják meg, megkezdheti a Pedagógusok Szakszervezete az aláírásgyűjtést az általuk benyújtott népszavazási kezdeményezés két kérdésében.
Nem sok jóról tudtak beszámolni a szakszervezetek képviselői a hétfői sztrájktárgyalást követően. Bár a köznevelésért felelős államtitkár átvette a szakszervezetek követeléseit, Nagy Erzsébet szerint azok, akikkel tárgyaltak "semmilyen döntésre nincsenek feljogosítva."
Május 18-21. között tartotta tisztújító kongresszusát a Pedagógusok Szakszervezete, amelyen megállapította: az egy éve megalakult kormány nem hozott semmilyen érdemi döntést az oktatásban kialakult válság problémáinak megoldására.
A választási bizottság szerint szakmai ismeretek kellenének ahhoz, hogy a választók dönthessenek a feltett kérdésekről, amik szaktanárokról, óraszámokról, iskolabezárásokról szólnak.