PDSZ: Folytatódnak az egyeztetések, augusztus 16-án pedig sztrájktárgyalás is lesz
Egyelőre ez az egyeztetés sem hozott látható eredményeket, a tárgyalások viszont az elkövetkezendő két hétben folytatódnak majd.
Egyelőre ez az egyeztetés sem hozott látható eredményeket, a tárgyalások viszont az elkövetkezendő két hétben folytatódnak majd.
Válaszolt a Miniszterelnökség azokra a vádakra, miszerint a kormány az elmúlt 12 év alatt szinte semmit sem tett a diákok esélyegyenlőségéért.
"Mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű" - ezzel az indokkal érvénytelenítette az Alkotmánybíróság a PSZ már elfogadott népszavazási kérdéseit.
A PDSZ szerint "Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor és Gulyás Gergely miniszterek valószínűleg nem büszkélkednek azzal a levéllel, amelyet az Oktatási Világszervezet európai régiójának (ETUCE) igazgatójától kaptak."
Harminc napon belül kell döntést hoznia róla a Kúriának.
Sztrájktörvény, tanárok kirúgása, könnygáz és végül a ma megszavazott státusztörvény: 2022-től ismét folyamatosak a tanárok, szakszervezetek és diákok által szervezett tüntetések, demonstrációk és sztrájkok, de eddig nem sikerült elérniük a követeléseiket. A mai parlamenti szavazás apropóján összeszedtük az elmúlt év legfontosabb történéseit.
Csalódottság, düh, "jövőgyilkosság" - ehhez hasonló reakciók érkeznek az alig egy órája elfogadott státusztörvény hírére, miközben a kormány továbbra is azt hangoztatja, a státusztörvénnyel valójában jót tesznek a pedagógusokkal, míg a "baloldal" mindent megtesz az ellen, hogy a pedagógusok 800 ezer forintot keressenek.
Kedden szavaztak a Parlamentben a pedagógusok által csak "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvényről. Az Egységes Diákfront egész napos rendezvényt szervezett a Kossuth térre a tanári szakszervezetekkel közösen.
A leginkább kifogásolt pontok azonban továbbra is szerepelnek benne.
Ha nyolc napon belül nem támadják meg, megkezdheti a Pedagógusok Szakszervezete az aláírásgyűjtést az általuk benyújtott népszavazási kezdeményezés két kérdésében.
Nem sok jóról tudtak beszámolni a szakszervezetek képviselői a hétfői sztrájktárgyalást követően. Bár a köznevelésért felelős államtitkár átvette a szakszervezetek követeléseit, Nagy Erzsébet szerint azok, akikkel tárgyaltak "semmilyen döntésre nincsenek feljogosítva."
Május 18-21. között tartotta tisztújító kongresszusát a Pedagógusok Szakszervezete, amelyen megállapította: az egy éve megalakult kormány nem hozott semmilyen érdemi döntést az oktatásban kialakult válság problémáinak megoldására.
A választási bizottság szerint szakmai ismeretek kellenének ahhoz, hogy a választók dönthessenek a feltett kérdésekről, amik szaktanárokról, óraszámokról, iskolabezárásokról szólnak.
Reagált Rétvári Bence pénteki nyilatkozatára a PSZ és a PDSZ.
Hosszú idő után kedden végre hozott némi eredményt a kormány és a tanári szakszervezetek közti tárgyalás. A PSZ és a PDSZ szerint ezek azonban aligha engedmények, sokkal inkább látszatintézkedések, válaszul az unió felől érkező nyomásgyakorlásra.
A státusztörvény bevezetésével komolyan korlátozhatják a pedagógusok érdekeit képviselő szervezeteket.
Április 21-én ismét egyeztetett a kormány és a szakszervezetek, megegyezés azonban most sem született.
Szerdán akár a státusztörvényről és a közalkalmazotti státusz megváltozásáról is szó lehet a kormány szakszervezetekkel folytatott egyeztetésén.
Az egyik szakszervezet az információáramlást erősítené, noha tapasztalataik szerint van, ahol az iskolaigazgató megpróbálja megakadályozni, hogy a pedagógusok az új státuszukról szóló értekezletet hívjanak össze.
Már most nagy tanárhiány van, de a kormány tervezett változtatásai után még többen hagynák el a közoktatást.