A hazafias nevelést nevelési célként határozták meg a Nemzeti alaptantervben, és nem lehet olyan új tartalmi szabályozás, amelyben ne lenne hangsúlyos - közölte a pedagógusképzés és -továbbképzés átalakításának koordinációjáért felelős miniszteri biztos csütörtökön Székesfehérváron.
"A kilenc évfolyamos iskola bevezetését egy nagyon komoly előzetes felmérésnek kellene megelőznie" - mondta a Népszavának Csépe Valéria, az új alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos.
Nyilvánosságra hozták a friss felsőoktatási világrangsort, kiderült, hogy probléma volt a diákigazolványok igénylésével, és egyre többen tiltakoznak Vlagyimir Putyin egyetemi díszpolgári címe ellen - ezek voltak a hét hírei.
„Semmiféle rend, semmiféle szakmai eljárás nem valósul meg, és szó sincs sem szakmai, sem társadalmi nyilvánosságról” - így reagált a Civil Közoktatási Platform arra a minisztériumi közleményre, mely szerint az új Nemzeti alaptanterv előkészítése a szakmai nyilvánosság teljes bevonásával történik.
A Történelemtanárok Egyletével (és számos más, évtizedek óta működő pedagógus szakmai szervezettel) a minisztérium semmilyen módon nem egyeztetett a Nemzeti alaptanterv koncepciójáról - reagált a szervezet arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, az új alaptantervről folyamatos az egyeztetés magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel.
A szakmai eljárások és egyeztetések szerint, a „szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonásával” történik az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása - így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azokra a hírekre, melyek szerint a nyilvánosság kizárásával, szinte teljes titokban zajlik a NAT készítése.
Már írják az új NAT-ot: az uniós forrásból fedezett, 2,4 milliárdos projekten a nyilvánosság kizárásával száz ismeretlen szakértő dolgozik - írja a Népszava.
Levélben kéri Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt a Civil Közoktatási Platform (CKP), hogy a Csépe Valéria által vezetett szakmai csoport mellett bízzon meg egy másik szakmai csoportot is az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával. Leírták a helyettes államtitkárnak, szerintük hogyan kellene megalkotni az alaptantervet.
Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
A tanári továbbképzések többségének nem látjuk értelmét. Viszont tudjuk, hogy hatalmas pénzek mozognak cégek felé, amely összegeket úgy könyvelnek el, mint ami az oktatásba megy. Ugyanez vonatkozik a digitalizációra - mondta a Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója a Heti Válasznak, hozzátéve: ha a kormányon lévők nem veszik észre, mekkora forrástöbbletet kellene a pedagógusi fizetésekbe fektetni, akkor a Fideszt a 2002-eshez hasonló helyzet fenyegetheti, amikor nagyrészt az oktatásügy miatt veszítette el a választást.
"Nem érjük be a többnyire a sajtóból származó, nem mindig megbízható értesülésekkel, egy társadalmi szintű szakmai egyeztetés aktív részesei kívánunk lenni" - írja nyílt levelében tizenkét pedagógiai szervezet, amely több kérdést tesz fel az új alaptantervről Csépe Valériának, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztosnak.
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) Magyar Nemzet birtokába került részletes, 70 oldalas koncepciója is számol a kilencosztályos általános iskola bevezetésével. A lap információi szerint a dokumentumot a kormány augusztusban küldte szét társadalmi egyeztetésre.
A hazafias és honvédelmi nevelés átgondolása nem jelenti új tantárgy bevezetését, "tartalomról, életérzésről" van szó, ami már ma is megjelenik a történelemben, a földrajzban, de megjelenhet a zenében és a testnevelésórán is - jelentette ki a hétfői Magyar Időknek adott interjúban Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár.
"Hallottam a háttéranyagról, de nem láttam, kismillió ilyen tanulmány készül, az újságok meg mindenfélét írnak" - mondta az államtitkár az atv.hu-nak.
2019 szeptemberében életbe lép az új Nemzeti alaptanterv - közölte Palkovics László oktatási államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Mostanra kialakult az új Nemzeti alaptanterv (Nat) koncepciója, amelynek lényege, hogy az egyes képzési szakaszok végére megszerzendő tudásanyagot és készségeket határozzák meg, vagyis kimeneti szabályozású lesz, és ez a pedagógusok nagyobb szakmai szabadságával jár együtt - mondta Csépe Valéria, a Nat kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a köztévén.
Többek között erről is beszélt az oktatási államtitkár egy konferencián.
Tankönyv helyett tabletet kaphat 2018 szeptemberétől több ezer ötödik osztályos diák, és a tanárokat is korszerű digitális eszközökkel szerelik fel - mondta az oktatási államtitkár csütörtökön egy szombathelyi tanácskozáson.
A kormányzatnak elsősorban a saját felelősségével kell foglalkoznia, még akkor is, ha alapvetően a pedagógusokon múlik az oktatási rendszer sikeressége - mondta a Magyar Nemzetnek Thaisz Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkárságának közelmúltban távozott főosztályvezetője.
Oktatásról szóló vitanapot kezdeményezett az MSZP, teljes letámadást intéztek Palkovics László oktatási államtitkár felé a köznevelési törvény öt évéről, aki igyekszik állni a sarat.
