Maruzsa Zoltán: mi azt állítjuk, hogy csökkent a tananyag

Alacsony bérek, tanárhiány, óraterhek és több mint 1500 egyházi iskolákban tanító pedagógus írta alá azt az állásfoglalást, mely a komoly oktatási problémára hívja fel a figyelmet.

  • Eduline

„Nem segíti, hanem akadályozza a magyar oktatás megújulását az új Nemzeti alaptanterv -írják állásfoglalásukban a budapesti Piarista Gimnáziumban tanító pedagógusok. A dokumentumhoz, amely 6 pontban fogalmaz meg kritikákat már több mint 1500-an csatlakoztak.

"Nem volt még ez máshogy sosem, bármely NAT született az előző két évtizedben mindig hasonló indulatokat váltott ki, hiszen ez az oktatásnak az egyik alapdokumentuma. Ezek azok az irányelvek, melyekre azután a kerettantervek készülnek és nyilván ezt ilyenkor mindenki igyekszik használni meg persze kihasználni. Szóval nem meglepő, hogy ez így alakul, bár én abban bízom, hogy lassan mindenki elmondja a véleményét"

 - mondta erre a Magyarország élőben vendégeként Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Hozzátette: "új NAT-ra nem készülünk, a kerettantervek döntő többsége is megjelent, néhány szabály van, amin még dolgozunk és ezt követően, a mi magunk részéről már inkább a tankönyvírással szeretnénk foglalkozni."

Arra a kérdésre, hogy látja-e bármilyen akadályát annak, hogy az új NAT-ot életbe léptessék szeptember 1-től? Azt válaszolta: "mi azt állítjuk, hogy csökkent a tananyag, mások szerint nőtt. Mi biztosak vagyunk a csökkenésben, álláspontunk szerint a meglévő tankönyvek átdolgozására van csak szükség. Alapvetően nem hozzáírunk, hanem törlünk…rövidebbek lesznek a tankönyvek." A teljes beszélgetést, amiben szó van a pedagógusbérekről is, itt nézhetitek meg.

Reagált az Emmi: mintegy 150-en dolgoztak az új NAT-on

A napokban megjelent 45 fős listára reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Azt mondják, közel százötvenen dolgoztak a Nemzeti alaptanterven.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.