A Civil Közoktatási Platform nyilvános szakmai beszélgetésre hívja Hajnal Gabriellát, a NAT megújulásáért felelős megbízott miniszteri biztost.
Kedvező fogadtatásra számítanak, hiszen Hajnal Gabriella 2017-ig nemcsak részt vett a sztrájktárgyalásokban a VOSZ elnökeként, hanem szervezte is a tanártüntetéseket, amelyek többek között a szakmai egyeztetés hiányát kérték számon a kormányzaton - írják közleményükben.
A héten küldött levelükre még nem kaptak választ. De kiemelik benne, hogy számos hiteles, nagymúltú szakmai szervezet fogalmazott meg kritikát, csakúgy, mint neves szakemberek, tudóscsoportok különböző szakterületekről – köztük az MTA teljes Nyelv-és irodalomtudományok osztálya és valamennyi állami egyetem magyar irodalom tanszéke -, illetve iskolák tantestületi közösségei (eddig 80 iskolából).
Hozzáteszik: a NAT tartalma, szellemisége, erőltetett ütemű bevezetése elleni tiltakozásban részt vesznek szülők, és véleményt nyilvánítanak diákok is. Véleményét nevének vállalásával nyomatékosította több ezer tanár és többszáz szakmai szereplő, a társadalmi elégedetlenséget a tiltakozó petíciókat aláíró mintegy 30 ezer ember jelzi.
"Mindezek ellenére a NAT megjelenése óta eltelt egy hónapban érdemi válaszokat nem kaptunk, valótlan állításokat, politikai vádaskodásokat annál inkább"
- írják. A Civil Közoktatási Platform felkéri Hajnal Gabriellát, a NAT megújításáért felelős miniszteri biztost a jelenleg már igen nagy érdeklődésre számot tartó Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban felvetődött problémák, dilemmák érdemi, szakmai, sajtónyilvános megbeszélésére.
Maruzsa Zoltán: mi azt állítjuk, hogy csökkent a tananyag
Alacsony bérek, tanárhiány, óraterhek és több mint 1500 egyházi iskolákban tanító pedagógus írta alá azt az állásfoglalást, mely a komoly oktatási problémára hívja fel a figyelmet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
