Alacsony bérek, tanárhiány, óraterhek és több mint 1500 egyházi iskolákban tanító pedagógus írta alá azt az állásfoglalást, mely a komoly oktatási problémára hívja fel a figyelmet.
„Nem segíti, hanem akadályozza a magyar oktatás megújulását az új Nemzeti alaptanterv -írják állásfoglalásukban a budapesti Piarista Gimnáziumban tanító pedagógusok. A dokumentumhoz, amely 6 pontban fogalmaz meg kritikákat már több mint 1500-an csatlakoztak.
"Nem volt még ez máshogy sosem, bármely NAT született az előző két évtizedben mindig hasonló indulatokat váltott ki, hiszen ez az oktatásnak az egyik alapdokumentuma. Ezek azok az irányelvek, melyekre azután a kerettantervek készülnek és nyilván ezt ilyenkor mindenki igyekszik használni meg persze kihasználni. Szóval nem meglepő, hogy ez így alakul, bár én abban bízom, hogy lassan mindenki elmondja a véleményét"
- mondta erre a Magyarország élőben vendégeként Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Hozzátette: "új NAT-ra nem készülünk, a kerettantervek döntő többsége is megjelent, néhány szabály van, amin még dolgozunk és ezt követően, a mi magunk részéről már inkább a tankönyvírással szeretnénk foglalkozni."
Arra a kérdésre, hogy látja-e bármilyen akadályát annak, hogy az új NAT-ot életbe léptessék szeptember 1-től? Azt válaszolta: "mi azt állítjuk, hogy csökkent a tananyag, mások szerint nőtt. Mi biztosak vagyunk a csökkenésben, álláspontunk szerint a meglévő tankönyvek átdolgozására van csak szükség. Alapvetően nem hozzáírunk, hanem törlünk…rövidebbek lesznek a tankönyvek." A teljes beszélgetést, amiben szó van a pedagógusbérekről is, itt nézhetitek meg.
Reagált az Emmi: mintegy 150-en dolgoztak az új NAT-on
A napokban megjelent 45 fős listára reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Azt mondják, közel százötvenen dolgoztak a Nemzeti alaptanterven.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
