Reagált az Emmi: mintegy 150-en dolgoztak az új NAT-on

A napokban megjelent 45 fős listára reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Azt mondják, közel százötvenen dolgoztak a Nemzeti alaptanterven.

  • Eduline

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma több alkalommal elmondta, hogy a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek kidolgozásában mintegy 150 fő vett részt, ennek megfelelően sohasem állítottuk, hogy kizárólag az Oktatási Hivatal által felkért 45 szakember írta a NAT-ot - írja közleményében a minisztérium.

Kiemelik: a Csépe Valéria akadémikus irányításával készült első munkaverzión mintegy 100 szakértő dolgozott, ennek közzétételét követően a projektmunka azonban tovább folyt, és az átdolgozást 2019-ben - az Oktatási Hivatal megbízásából - azok a szakemberek végezték, akiknek a névsorát most kikérték, amit az akkor éppen aktuális állapot szerint az Oktatási Hivatal ki is adott.

Számos szakértő a megbízás lejártát követően is részt vett az egyeztetésekben, a közös munkában - írják. Voltak olyan kollégák, akik csak a NAT, és voltak olyanok is, akik csak a kerettantervek kapcsán dolgoztak. Nem véletlenül állította azt a tárca, hogy a módosított NAT és a kerettantervek elkészítésében soha nem látott létszámban dolgoztak szakértők - teszik hozzá.

Mégsem tudjuk, kik vettek részt az új NAT összeállításában?

Egy fizikatanár azt állítja, bár neve szerepel az alaptanterv előkészítőinek listáján, megjelenéséig nem is látta a dokumentumot, ugyanakkor több nevet is hiányol. Az Oktatási Hivatal szerint azonban a nyilvános lista teljes.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

Totyik Tamás: Olyan iskolabezárási és óvoda-összevonási hullám jöhet, ami alapjaiban rengetheti meg a közoktatást

Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.

@eduline.hu

Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár

♬ eredeti hang - eduline.hu