"Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát" - hangzott el Takaró Mihálytól egy interjúban. Szerinte így az "sem lehet kérdés, hogy Egri csillagok vagy Harry Potter".
Interjút adott a Magyar Nemzetnek Takaró Mihály, a NAT egyik kidolgozója - írta meg a hvg.hu. Az irodalomtörténész szerint „csakis értékelvű megközelítésnek van helye. Ebbe pedig nem fér bele az a világnézeti harc, amit ma sokan próbálnak szakmai álarcban folytatni a NAT ellen”. József Attilát hozta fel érvként, amiért ő benne maradt a tananyagban, máris nem elfogult alaptantervről van szó.
Arra a kérdésre, hogy az előírt olvasmányok meghozzák-e a gyerekek kedvét az olvasáshoz, azt válaszolta:
Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát.
Ebből kifolyólag azt is elmondta, „nem lehet kérdés, hogy Egri csillagok vagy Harry Potter”, hiszen „nem minden érték, ami az adott pillanatban korszerűnek tűnik” – folytatta.
A 24.hu nyilvánosságra hozott egy névsort, melyben az új NAT készítői szerepelnek, róluk egészen idáig nem nagyon lehetett tudni semmit. A listán szerepel a cikkben szereplő Takaró Mihály is, azonban, mint kiderült, egy fizikatanár szerint bár a neve szerepel az alaptanterv előkészítőinek listáján, megjelenéséig még csak nem is látta a dokumentumot, ugyanakkor több név is van, amit mégis hiányol róla.
Mindeközben további iskolák csatlakoznak a NAT bevezetése elleni tiltakozáshoz, legutóbb a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola írt nyílt levelet.
Csak így engedné az Emmi sztrájkolni a tanárokat: komolyabb feltételeket szabtak
Csak úgy sztrájkolhatnának a tanárok, ha a gyermekfelügyelet biztosítása mellett az első négy-öt órájukat meg is tartanák, vagyis csak délután tüntethetnének az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elutasította az "ajánlatot".
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
