A Civil Közoktatási Platform pontonként cáfolja a Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének tegnapi nyilatkozatát.
A Civil Közoktatási Platform (CKP), 60 oktatáshoz kapcsolódó civil szervezet együttműködési fóruma nevében segítséget szeretne nyújtani az emberi erőforrások miniszterének, hogy pontosíthassa a február 25-én rádiónyilatkozatában elhangzottakat. "Sajnáljuk, hogy ezeket az információkat illetékes munkatársai nem közölték Önnel" - írja a Civil Közoktatási Platform közleményében.
Kásler Miklós tegnapi nyilatkozata szerint Magyarországon 3000 középiskola van, ezek közül csak 7 tiltakozott a NAT ellen, és hozzájuk csatlakozott néhány irodalomtudós.
A CKP most pontonként cáfolja a miniszter mondatát:
1. A KIFIR felvételi információs rendszer adatai szerint Magyarországon nem 3000, hanem 797 középiskola van.
2. A mai napon a CKP listájában nem 7, hanem 37 középiskola – összesen 41 iskola – szerepel; három kivételével állami tulajdonúak. Olyan iskoláról, amelyik a NAT mellett állt volna ki, nem tudnak, olyanról azonban igen, amelyik nem mert tiltakozni.
3. Oldalukon a szakmai tiltakozók között nem „néhány irodalomtudós”, hanem 20 szakmai szervezet, közösség, továbbá számos szakértő NAT-ot elfogadhatatlannak tartó véleménye érhető el. Az aláírók között van kb. száz egyetemi oktató, a magyar egyetemek mellett a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről is. Az irodalomtudósok mellett más szakmák képviselői, sőt, gazdasági szereplők is tiltakoztak - írják.
Kásler Miklós szerint "csekély" az új NAT ellen tiltakozók száma - "szeptemberre minden elkészül"
Az emberi erőforrások minisztere szerint "szeptemberre minden elkészül", és a következő tanévben bevezetik a megújult Nemzeti alaptantervet (Nat), illetve kerettanterveket (ket) az iskolákban.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
