Az irodalomtankönyv-család szerzője vállalja könyveinek szakmai hitelességét, és nem hagyja, hogy ettől rosszabb minőségű tankönyvek szülessenek. A NAT-ról és a kerettantervekről úgy nyilatkozott, csak tanári előadásra és passzív tanulói befogadásra épülő órák tömegét lehet velük elérni.
Pethőné Nagy Csilla, az egyik népszerű középiskolai irodalomtankönyv-család szerzőjének jogait szerette volna megszerezni az Oktatási Hivatal, mint korábban megírtuk, ő azonban nem adta el szerzői jogait az államnak. Most a hvg.hu-nak azt mondta: nem hagyja, hogy ebből bármilyen szinten rosszabb minőségű tankönyv szülessen, és hogy ragaszkodik a tankönyvei szakmai hitelességéhez.
A NAT-ról úgy nyilatkozott: egy szaktanárnak választania kell, vagy a NAT modern pedagógiát leíró bevezetőjéhez tartja magát, vagy a tartalmat leíró másik feléhez. Az egyiket mindenképp el kell szabotálnia, mert együtt nem lehet megtanítani a kettőt - fogalmazott.
Elmondta, hogy a kerettantervből hiányzik néhány szerző, ami a NAT-ban viszont benne van. Ez szerinte csupán apró példa arra, hogy mennyire nem szakmai a kerettanterv: szerintem egyszerűen kifelejtették, mert a NAT erősebb szabályzó, tehát, ami abban benne van, a kerettantervben is benne kellene hogy legyen - mondta.
Nincs maradék 20 százalék
Pethőné Nagy Csilla hozzátette, egy magyar szakos igazgató kiszámolta, hogy az előírt tananyag a tanórák 130 százalékát fedi le irodalomból. Nem 80-at, hogy maradjon az emlegetett 20 százalék "szabad felhasználásra". Ahhoz pedig, hogy a gyerekek kompetenciái fejlődjenek, hogy a szövegek közelebb kerüljenek hozzájuk, azokkal dolgozni, „molyolni” kell. Le lehet persze darálni az tananyagot, de annak nincs semmi értelme - hangzott el az interjúban.
Minél tovább dolgozok egy szöveggel, annál mélyebben értem meg. Itt maximum a felületet lehet kapargatni átlag másfél órában. Az előírt lista alapján csak tanári előadásra és passzív tanulói befogadásra épülő órák tömegét lehet csinálni - tette hozzá.
A teljes interjút itt olvashatjátok el.
Az új NAT elhalasztását kéri a Pedagógusok Szakszervezete
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményt adott ki, amelyben a Nemzeti alaptanterv (NAT) és a hozzá kapcsolódó kerettantervek bevezetésének elhalasztását kéri.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
