A Kulturális és Innovációs Minisztérium együttműködési megállapodást kötött a Kínai Oktatási Csereprogramok Szövetségével, amelynek célja, hogy erősítse a stratégiai partnerséget Kína és Magyarország között, és elmélyítse az oktatási együttműködéseket a két ország intézményei között.
Hiába kaphatják vissza a nyelvtanulók az első nyelvvizsgájuk árát, egyre csökken azoknak a száma, akik bármilyen idegen nyelvből vizsgáznak.
Magyarországon kétségbeejtően kevesen tanulnak legalább két idegen nyelvet. Egy angoltanár szerint sok mindent lehetne jobban csinálni a nyelvoktatás területén.
Összesen hat olyan nyelv van, amelyből még nem született nyelvvizsga 2025-ben.
Az angol nyelv változatlanul uralja az általános iskolai nyelvoktatást, de a spanyol és az orosz is egyre népszerűbb a diákok körében. A németet viszont már közel hatezerrel kevesebben tanulják, mint tavaly.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2023-ban az EU általános iskolásainak 6,4%-a tanult két vagy több idegen nyelvet. Magyarország ebben a tekintetben is az utolsók között szerepel.
„Ne hagyj cserben ma sem, Duo vár rád 🥺”– villan fel sok magyar felhasználónak a Duolingo-értesítés a telefonján. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint azonban ezek a látszólag ártatlan üzenetek túl messzire mennek.
Igény esetén második nyelvként tanulhatnák a középiskolások.
Megnéztük mennyivel tud többet, mint a versenytársai.
Soha ilyen kevesen nem tanultak angolul a felsőoktatásban, mint a 2024/2025-ös tanévben.
Ki mondta, hogy a nyelvtanulás nem lehet szórakoztató? Nagyon is az lehet, kiváltképp, ha az adott idegen nyelvet annak anyaországában sajátítjátok el. Körbenéztünk, 2025-ben milyen áron vehettek részt külföldi nyelvtanfolyamokon.
Az angol és német nyelvvizsgákért több pont jár a felvételin, mint más nyelvekért. Mutatjuk, mennyi intézményi pontot szerezhettek.
Mennyit tudtok a világ nyelveiről?
Az applikációt eddig több mint 80 országban töltötték le világszerte.
Egyelőre csak tesztjelleggel lehet vele kísérletezni.
Az Oktatási Hivatal 2024-es nyelvvizsga-statisztikája alapján megnéztük, melyek voltak a legkevésbé népszerűbb nyelvek a tavalyi évben.
2024-ben már a 60 ezret sem érte el a nyelvvizsgázók száma, holott tíz évvel ezelőtt akár évi 130 ezren is megpróbálkoztak a bizonyítványszerzéssel. Bár angolból is drasztikus a visszaesés, igazán nagy baj a ritkább idegen nyelvek esetében van.
Bár a felsőoktatási felvételiben nem sok hasznotokra lesz, de a hétköznapokban meglehetősen jó kis agytorna lehet megtanulnotok a toki pona nevű, 2001-ben megalkotott mesterséges idegen nyelvet.
Drága, időigényes, mégis páratlan tudást jelent. Dragomán György mini esszét írt arról, miért érdemes több nyelven beszélni.
Minden általános- és középiskolás diák, valamint a pedagógusok is hozzáférhetnek a nyelvi tanagyagokhoz.
