Magyarországon kétségbeejtően kevesen tanulnak legalább két idegen nyelvet. Egy angoltanár szerint sok mindent lehetne jobban csinálni a nyelvoktatás területén.
Az Eurostat friss adatai szerint a magyar diákok idegennyelv-tudása jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A 11–15 éves korosztály mindössze 6,1%-a tanul legalább két idegen nyelvet, míg a középiskolásoknak csak 6,9%-a. Összehasonlításképp: Finnországban ez az arány 97%, Romániában 90,6%, Csehországban 87,6%, Lengyelországban 75,3%. Magyarország így az uniós sereghajtók közé tartozik.
A Kecsup, kecskeméti hírportál Sutus Nikolettet, angoltanárt kérdezte a témában. Szerinte a problémák egyik fő forrása a csoportok heterogenitása. „Az átlagos angol csoportban háromféle diák van: akinek az órán diktált tempó tökéletes, aki unatkozik, és akinek túl gyors, és több ismétlésre lenne szüksége” – magyarázza. A pedagógushiány miatt gyakran lehetetlen mindenki igénye szerint haladni az anyaggal.A szakértő kiemeli: az iskolai nyelvoktatás gyakran a passzív készségekre koncentrál.Sok diák úgy érzi, hogy mindent ért, de nem tudja magát kifejezni”
– mondja Sutus Nikolett. Az írás és a beszéd háttérbe szorulása miatt a nyelvhasználat gyakorlati aspektusa gyenge marad.
A diákok gyakran nem látják a nyelvhasználat közvetlen értelmétAz angoltanár azt is kiemeli, hogy a diákoknak kevés lehetőségük van a gyakorlásra. „Egy eleve szorongó és önbizalomhiányos gyerek, ha megalázást vagy szidást kap a tévedésekor, hosszú távon visszafordíthatatlan sebeket szenvedhet” – figyelmeztet a tanár. A türelem és a pozitív élmények kulcsfontosságúak a sikeres nyelvtanuláshoz.
Sutus Nikolett szerint a nyelvtanulást soha nincs túl korán elkezdeni, amíg az a gyerek kíváncsiságát szolgálja. „A filmek, könyvek, sorozatok, zenék, podcastek óriási segítséget adhatnak. Így a nyelvtanulás nem kényszerként, hanem természetes találkozásként jelenik meg” – mondja. A kritikus periódus körülbelül 6–7 éves korban van, amikor az agy különösen fogékony az anyanyelvi szintű kiejtésre és nyelvtanra.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
