Magyarországon kétségbeejtően kevesen tanulnak legalább két idegen nyelvet. Egy angoltanár szerint sok mindent lehetne jobban csinálni a nyelvoktatás területén.
Az Eurostat friss adatai szerint a magyar diákok idegennyelv-tudása jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A 11–15 éves korosztály mindössze 6,1%-a tanul legalább két idegen nyelvet, míg a középiskolásoknak csak 6,9%-a. Összehasonlításképp: Finnországban ez az arány 97%, Romániában 90,6%, Csehországban 87,6%, Lengyelországban 75,3%. Magyarország így az uniós sereghajtók közé tartozik.
A
, kecskeméti hírportál Sutus Nikolettet, angoltanárt kérdezte a témában. Szerinte a problémák egyik fő forrása a csoportok heterogenitása. „Az átlagos angol csoportban háromféle diák van: akinek az órán diktált tempó tökéletes, aki unatkozik, és akinek túl gyors, és több ismétlésre lenne szüksége” – magyarázza.
A pedagógushiány miatt gyakran lehetetlen mindenki igénye szerint haladni az anyaggal
.
A szakértő kiemeli: az iskolai nyelvoktatás gyakran a passzív készségekre koncentrál.
Sok diák úgy érzi, hogy mindent ért, de nem tudja magát kifejezni”
– mondja Sutus Nikolett. Az írás és a beszéd háttérbe szorulása miatt a nyelvhasználat gyakorlati aspektusa gyenge marad.
A diákok gyakran nem látják a nyelvhasználat közvetlen értelmét
Az angoltanár azt is kiemeli, hogy a diákoknak kevés lehetőségük van a gyakorlásra. „Egy eleve szorongó és önbizalomhiányos gyerek, ha megalázást vagy szidást kap a tévedésekor, hosszú távon visszafordíthatatlan sebeket szenvedhet” – figyelmeztet a tanár. A türelem és a pozitív élmények kulcsfontosságúak a sikeres nyelvtanuláshoz.
Sutus Nikolett szerint
a nyelvtanulást soha nincs túl korán elkezdeni
, amíg az a gyerek kíváncsiságát szolgálja. „A filmek, könyvek, sorozatok, zenék, podcastek óriási segítséget adhatnak. Így a nyelvtanulás nem kényszerként, hanem természetes találkozásként jelenik meg” – mondja. A kritikus periódus körülbelül 6–7 éves korban van, amikor az agy különösen fogékony az anyanyelvi szintű kiejtésre és nyelvtanra.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
