Magyarországon kétségbeejtően kevesen tanulnak legalább két idegen nyelvet. Egy angoltanár szerint sok mindent lehetne jobban csinálni a nyelvoktatás területén.
Az Eurostat friss adatai szerint a magyar diákok idegennyelv-tudása jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A 11–15 éves korosztály mindössze 6,1%-a tanul legalább két idegen nyelvet, míg a középiskolásoknak csak 6,9%-a. Összehasonlításképp: Finnországban ez az arány 97%, Romániában 90,6%, Csehországban 87,6%, Lengyelországban 75,3%. Magyarország így az uniós sereghajtók közé tartozik.
A
, kecskeméti hírportál Sutus Nikolettet, angoltanárt kérdezte a témában. Szerinte a problémák egyik fő forrása a csoportok heterogenitása. „Az átlagos angol csoportban háromféle diák van: akinek az órán diktált tempó tökéletes, aki unatkozik, és akinek túl gyors, és több ismétlésre lenne szüksége” – magyarázza.
A pedagógushiány miatt gyakran lehetetlen mindenki igénye szerint haladni az anyaggal
.
A szakértő kiemeli: az iskolai nyelvoktatás gyakran a passzív készségekre koncentrál.
Sok diák úgy érzi, hogy mindent ért, de nem tudja magát kifejezni”
– mondja Sutus Nikolett. Az írás és a beszéd háttérbe szorulása miatt a nyelvhasználat gyakorlati aspektusa gyenge marad.
A diákok gyakran nem látják a nyelvhasználat közvetlen értelmét
Az angoltanár azt is kiemeli, hogy a diákoknak kevés lehetőségük van a gyakorlásra. „Egy eleve szorongó és önbizalomhiányos gyerek, ha megalázást vagy szidást kap a tévedésekor, hosszú távon visszafordíthatatlan sebeket szenvedhet” – figyelmeztet a tanár. A türelem és a pozitív élmények kulcsfontosságúak a sikeres nyelvtanuláshoz.
Sutus Nikolett szerint
a nyelvtanulást soha nincs túl korán elkezdeni
, amíg az a gyerek kíváncsiságát szolgálja. „A filmek, könyvek, sorozatok, zenék, podcastek óriási segítséget adhatnak. Így a nyelvtanulás nem kényszerként, hanem természetes találkozásként jelenik meg” – mondja. A kritikus periódus körülbelül 6–7 éves korban van, amikor az agy különösen fogékony az anyanyelvi szintű kiejtésre és nyelvtanra.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
