Ezekből a nyelvekből szerezték a legkevesebb nyelvizsgát 2025 első felében

Összesen hat olyan nyelv van, amelyből még nem született nyelvvizsga 2025-ben.

A 2025-ös nyelvvizsga-statisztikák szerint az idei év első felében összesen 28 689 sikeres nyelvvizsgát tettek le Magyarországon. Ahogyan korábban megírtuk, összesen több mint kétezer fővel kevesebben vizsgáztak, mint 2024 azonos időszakában.

Még egy oktatási statisztika, amiben Magyarország az uniós rangsor végén kullog

A legnépszerűbb nyelvek idén az angol, a német és a spanyol voltak. Most azonban azt is megnéztük, melyek voltak a legkevésbé keresettek.

Kiderült, hogy hat nyelvből eddig senki sem tett nyelvvizsgát 2025-ben:

  1. bolgár
  2. cigány (beás)
  3. cigány (lovári)
  4. eszperantó
  5. portugál
  6. ruszin

Akadtak olyan nyelvek is, amelyekből bár akadt vizsgázó, tíz főnél kevesebben szereztek bizonyítványt:

  • dán: 4 fő
  • finn: 4 fő
  • héber: 9 fő
  • japán: 4 fő
  • kínai: 4 fő
  • lengyel: 5 fő
  • ógörög: 2 fő
  • svéd: 5 fő
  • szlovén: 6 fő
  • újgörög: mindössze 1 fő
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.