Ezekből a nyelvekből szerezték a legkevesebb nyelvizsgát 2025 első felében

Összesen hat olyan nyelv van, amelyből még nem született nyelvvizsga 2025-ben.

A 2025-ös nyelvvizsga-statisztikák szerint az idei év első felében összesen 28 689 sikeres nyelvvizsgát tettek le Magyarországon. Ahogyan korábban megírtuk, összesen több mint kétezer fővel kevesebben vizsgáztak, mint 2024 azonos időszakában.

Még egy oktatási statisztika, amiben Magyarország az uniós rangsor végén kullog

A legnépszerűbb nyelvek idén az angol, a német és a spanyol voltak. Most azonban azt is megnéztük, melyek voltak a legkevésbé keresettek.

Kiderült, hogy hat nyelvből eddig senki sem tett nyelvvizsgát 2025-ben:

  1. bolgár
  2. cigány (beás)
  3. cigány (lovári)
  4. eszperantó
  5. portugál
  6. ruszin

Akadtak olyan nyelvek is, amelyekből bár akadt vizsgázó, tíz főnél kevesebben szereztek bizonyítványt:

  • dán: 4 fő
  • finn: 4 fő
  • héber: 9 fő
  • japán: 4 fő
  • kínai: 4 fő
  • lengyel: 5 fő
  • ógörög: 2 fő
  • svéd: 5 fő
  • szlovén: 6 fő
  • újgörög: mindössze 1 fő
Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.