Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Miközben brit egyetemek sorra szüntetik meg a modern nyelvi képzéseket a csökkenő hallgatói létszámmal és a „társadalmi eltolódással” indokolva, Nottinghamben több száz hallgató és oktató vonult utcára, hogy megvédjék a veszélybe került szakokat.
A Guardian és a BBC friss beszámolói alapján egyre feszültebb a helyzet: a Duolingo szerint a fiatalok szívesen tanulnak nyelveket, az egyetemek viszont drámai visszaesésről beszélnek.
A Nottinghami Egyetem és a Leicesteri Egyetem is bejelentette, hogy nyelvi képzéseik sorsa veszélybe került. Nottingham szerint „a ‘társadalmi eltolódás’ volt az oka a jelentkezések visszaesésének”, és az egyetem arra is emlékeztetett, hogy a nyelvi utánpótlás „évtizedek óta szivárog” az angliai iskolákban. A számok valóban drámaiak: a francia A-level vizsgázók száma 30 ezer körüli csúcsról 10 ezer alá, a németé pedig 10 ezerről 2 ezer környékére esett.
A kormányzati stratégia hiánya miatt a nyelvi tanszékek sorra zárnak be:Az elmúlt öt évben közel 50 francia, német, olasz és ibériai tanulmányi központ zárt be vagy zsugorodott.
Siralmasan kevesen nyelvvizsgáznak szinte minden nyelvből és minden szinten
A Duolingo szerint a fiatalok több nyelvet tanulnak, mint valaha
A Duolingo brit igazgatója, Michael Lynas szerint a folyamat félreértelmezés eredménye. Tapasztalataik azt mutatják, hogy "az Egyesült Királyság fiataljai több időt töltenek nyelvtanulással a Duolingón, mint bármely más korosztály.”
A Duolingo támogatta a Higher Education Policy Institute új jelentését, amely „a nyelvi válságra” hívja fel a figyelmet. A szerző, Megan Bowler szerint a nyelvszakos diplomások „interdiszciplináris gondolkodók, akik kifinomult társadalmi és történelmi tudatossággal közelítenek a finom árnyalatokhoz”. Úgy véli, hogy ezek a készségek és szellemi értékek most még fontosabbak a mesterséges intelligencia korában – a nyelvi programok bezárása talán rövidlátó döntés.

Nottinghamben nagylétszámú leépítések várhatók
Nottinghamben hallgatók és oktatók tiltakoztak amiatt, hogy az egyetem felfüggesztette az új felvételeket több modern nyelvi szakra. Az egyetem korábban bejelentette, hogy „több mint 250 nem akadémiai munkakört érinthetnek a leépítések”, és összesen 42 képzés kerülhet veszélybe.
Bár közölték, hogy „ezen a héten még nem születik döntés a szakok megszüntetéséről”, a modern nyelvi képzések jövőjéről hamarosan határoznak, mivel szerintük „fenntarthatatlan”, hogy a modern nyelvi szakok közül négy kivételével mindegyiknek tíz fő alatt van a hallgatói létszáma. A tiltakozó hallgatók szerint a modern nyelvek ellehetetlenítése rombolja az Egyesült Királyság megítélését és a kultúra fennmaradását. Az egyetem azt hangsúlyozza, hogy a nyelvtanulás nem szűnik meg, csak a szakok céljuk, hogy olyan új modellt dolgozzanak ki, „amely jobban megfelel a hallgatók igényeinek."
A hallgatók körében bizonytalanná vált a nyelvi képzések értéke
A leicesteri végzősök körében már meg is jelent az elbizonytalanodás. A tanszék oktatója, Emma Staniland azt mondja:
Szívet tépő volt hallani őket mondani, hogy az egyetem fenyegetése a tanszékünk bezárásáról kételyt ébresztett bennük, hogy hiba volt-e, amit tanulmányaiknak választottak.
Staniland szerint a helyzet messzire vezet: „Ez végül a gazdagok kiváltsága lesz. A modern nyelvi diplomák a gazdagok területei lesznek.”
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.