A Kulturális és Innovációs Minisztérium együttműködési megállapodást kötött a Kínai Oktatási Csereprogramok Szövetségével, amelynek célja, hogy erősítse a stratégiai partnerséget Kína és Magyarország között, és elmélyítse az oktatási együttműködéseket a két ország intézményei között.
A hírt Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára osztotta meg Facebook-oldalán.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium együttműködési megállapodást kötött a Kínai Oktatási Csereprogramok...
Posted by Varga-Bajusz Veronika on Monday, November 3, 2025
A dokumentumot dr. Pálmai Gergely, a szakképzésért felelős helyettes államtitkár írta alá Pekingben, a szövetség éves oktatási konferenciáján. A megállapodás kiemelt területe a szakképzési kapcsolatok fejlesztése és a kétoldalú tapasztalatcsere bővítése.
A magyar delegáció tagja volt az Innovatív Képzéstámogató Központ igazgatóhelyettese, valamint a Szegedi Szakképzési Centrum főigazgatója is.
Egyre szorosabb a magyar-kínai oktatási együttműködés
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Győrben, a Széchenyi István Egyetemen jön létre az ország hatodik Konfuciusz Intézete. Ezzel Magyarország az ötödik helyre kerül Európában az ilyen intézmények számát tekintve.
Az új intézet célja, hogy „további lendületet adjon a magyar–kínai oktatási, kulturális és gazdasági együttműködésnek” – fogalmazott a miniszter.
A már működő intézetek Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden találhatók, ahol kínai nyelvoktatás, kulturális programok és egyetemi cserekapcsolatok segítik a két ország közötti kapcsolatépítést.
Azt is felmérték, mekkora igény lenne itthon a kínai nyelvtanulásra
Az
Eduline-on részletesen beszámoltunk arról
, hogy a Klebelsberg Központ idén országos felmérést indított annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora igény lenne a kínai nyelv bevezetésére a magyar közoktatásban. Bár a hivatalos eredmények még nem ismertek, a kezdeményezés már most élénk vitát váltott ki a szülők körében.
A felmérés célja, hogy megvizsgálja, mely iskolákban lenne érdeklődés a kínai nyelv iránt. Igény esetén az általános iskolákban szakkörként, a középiskolákban pedig második idegen nyelvként indulhatnának a programok.A Klebelsberg Központ egyelőre nem válaszolt az Eduline kérdéseire a bevezetés részleteiről – például arról, hány tanuló esetén indulna a nyelvoktatás, vagy rendelkezésre állnak-e megfelelő képesítésű tanárok.
A felmérés lebonyolítása iskolánként eltérő: egyes helyeken online kérdőívet töltettek ki a szülőkkel, másutt csupán az osztályfőnökök kérdezték meg, kiket érdekelne a kínai nyelvtanulás.
A szülők véleménye megoszlik: míg egyesek új lehetőséget látnak a keleti nyelvek oktatásában, mások szerint a kormány inkább az angol nyelvoktatás megerősítésére kellene, hogy koncentráljon. Többen attól tartanak, hogy a kezdeményezés mögött politikai szándék állhat, és nem az oktatás szakmai fejlesztése.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
