Magyarország és Kína újabb oktatási együttműködést kötött

A Kulturális és Innovációs Minisztérium együttműködési megállapodást kötött a Kínai Oktatási Csereprogramok Szövetségével, amelynek célja, hogy erősítse a stratégiai partnerséget Kína és Magyarország között, és elmélyítse az oktatási együttműködéseket a két ország intézményei között.

A hírt Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára osztotta meg Facebook-oldalán.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium együttműködési megállapodást kötött a Kínai Oktatási Csereprogramok...

Posted by Varga-Bajusz Veronika on Monday, November 3, 2025

A dokumentumot dr. Pálmai Gergely, a szakképzésért felelős helyettes államtitkár írta alá Pekingben, a szövetség éves oktatási konferenciáján. A megállapodás kiemelt területe a szakképzési kapcsolatok fejlesztése és a kétoldalú tapasztalatcsere bővítése.

A magyar delegáció tagja volt az Innovatív Képzéstámogató Központ igazgatóhelyettese, valamint a Szegedi Szakképzési Centrum főigazgatója is.

Varga-Bajusz Veronika Facebook

Egyre szorosabb a magyar-kínai oktatási együttműködés

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Győrben, a Széchenyi István Egyetemen jön létre az ország hatodik Konfuciusz Intézete. Ezzel Magyarország az ötödik helyre kerül Európában az ilyen intézmények számát tekintve.

Az új intézet célja, hogy „további lendületet adjon a magyar–kínai oktatási, kulturális és gazdasági együttműködésnek” – fogalmazott a miniszter.

A már működő intézetek Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden találhatók, ahol kínai nyelvoktatás, kulturális programok és egyetemi cserekapcsolatok segítik a két ország közötti kapcsolatépítést.

Azt is felmérték, mekkora igény lenne itthon a kínai nyelvtanulásra

Az

Eduline-on részletesen beszámoltunk arról

, hogy a Klebelsberg Központ idén országos felmérést indított annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora igény lenne a kínai nyelv bevezetésére a magyar közoktatásban. Bár a hivatalos eredmények még nem ismertek, a kezdeményezés már most élénk vitát váltott ki a szülők körében.

A felmérés célja, hogy megvizsgálja, mely iskolákban lenne érdeklődés a kínai nyelv iránt. Igény esetén az általános iskolákban szakkörként, a középiskolákban pedig második idegen nyelvként indulhatnának a programok.A Klebelsberg Központ egyelőre nem válaszolt az Eduline kérdéseire a bevezetés részleteiről – például arról, hány tanuló esetén indulna a nyelvoktatás, vagy rendelkezésre állnak-e megfelelő képesítésű tanárok.

A felmérés lebonyolítása iskolánként eltérő: egyes helyeken online kérdőívet töltettek ki a szülőkkel, másutt csupán az osztályfőnökök kérdezték meg, kiket érdekelne a kínai nyelvtanulás.

A szülők véleménye megoszlik: míg egyesek új lehetőséget látnak a keleti nyelvek oktatásában, mások szerint a kormány inkább az angol nyelvoktatás megerősítésére kellene, hogy koncentráljon. Többen attól tartanak, hogy a kezdeményezés mögött politikai szándék állhat, és nem az oktatás szakmai fejlesztése.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.