Hiába kaphatják vissza a nyelvtanulók az első nyelvvizsgájuk árát, egyre csökken azoknak a száma, akik bármilyen idegen nyelvből vizsgáznak.
Alig 36 792-en nyelvizsgáztak 2025 első félévében az Oktatási Hivatal erre vonatkozó adatai szerint. Mint ahogyan erről korábban már írtunk is, ez több mint 2000 fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, amikor 38 928-an vizsgáztak, és több mint 7200 fővel alacsonyabb, mint 2023 első félévében, amikor még 44 111-en próbálkoztak.
Az adatok szerint
tettek az év első hat hónapjában.
Azok pedig még kevesebben vannak, akiknek sikerült is megszerezni a bizonyítványt. Sikeres nyelvvizsgát ugyanis alig 28 689-en tettek, több mint 7500-an megbuktak.
Angolból még csak-csak mennek, a többi nyelvből eltűnnek
A számok mögé nézve azt látjuk, hogy a legmagasabb számban angolból próbálkoztak nyelvvizsgaszerzéssel a diákok - összesen 30 856-an az év első felében, zömében 14-19 évesek, tehát felsőoktatásba készülő középiskolások.
Németből már az 5000 főt sem érte el a nyelvvizsgázók száma, mindössze 4557-en próbálkoztak. Az igazán siralmas számok viszont a kisebb, általában második idegen nyelvként tanult nyelvekre jellemzőek.
Spanyolból 327-en, franciából 262-en, olaszból 224-en próbálkoztak. Mindeközben a Klebelsberg Központ országos mérés keretei között azt méri fel, hogy lenne-e igény a kínai nyelv bevezetésére a magyar közoktatásba - ebből egyébként 2025 első felében mindössze 5 fő nyelvvizsgázott.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
