A Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium az ország első két tannyelvű iskolájaként ma is meghatározó szereplője a nyelvi oktatásnak. Az intézményben először orosz–magyar képzés indult, amelyet később német-magyar és angol-magyar tagozatok követtek.
A HVG beszélgetett az intézmény igazgatójával, Berczelédi Zsolttal.
A két tannyelvű képzés iránt továbbra is komoly az érdeklődés, de különösen az orosz szakra nehéz bejutni. „Évente körülbelül 15 orosz tagozatos gyereket tudunk felvenni, és őket nagyjából ötszörös túljelentkezésből válogatjuk ki” – mondja az igazgató. Sokan azt gondolják, hogy az orosz szakra könnyebb bekerülni, de a tapasztalatok szerint sok diák kifejezetten a nyelv iránti érdeklődés miatt jelentkezik.Az orosz tagozaton a diákok nulla nyelvtudással is kezdhetik az évet, az első tanév végére azonban B1-es szintet kell elérniük.
„A nyelvi előkészítő évben heti 18 oroszórájuk van, amit több tanár között osztunk el. A tanárok összehangoltan dolgoznak, egymás tananyagára építve” – teszi hozzá Berczelédi.
A Kőrösiben a diákok legalább három közismereti tantárgyat idegen nyelven tanulnak, és két tárgyból idegen nyelven érettségiznek. Ha a célnyelvből emelt szintű érettségin legalább 60 százalékot érnek el, felsőfokú nyelvvizsgát is kapnak.
A felvételin a nyelvtudást szóbeli vizsga méri fel, de azok a diákok, akik B2-es nyelvvizsgával rendelkeznek, mentesülnek a nyelvi felvételi alól. A diákokat mentálhigiénés programokkal, pszichológiai támogatással és tanulásmódszertani tréningekkel is segítik, hogy alkalmazkodni tudjanak a magas követelményekhez.
Keletről és nyugatról is érdemes nyelvet tanulniA Kőrösi igazgatója szerint a többnyelvű tudás ma is versenyelőnyt jelent.
Mindig azt mondom a diákjaimnak: jól megválasztott keleti és nyugati nyelvvel övék a világ. A nyugati nyelvek közül az angol, a német, a francia és a spanyol, keletről pedig az orosz adja a legtöbb lehetőséget
– fogalmaz Berczelédi.
A nyelvtudás különösen hasznos lehet külkereskedelemben vagy közgazdasági pályán, ahol a többnyelvűség komoly előnyt jelent.
A Kőrösiben a diákok 10. évfolyamon középfokú (B2), 11. évfolyamon pedig felsőfokú (C1) nyelvvizsgát tesznek. A tanulók 23–30 százaléka külföldön tanul tovább – nemcsak Európában, hanem Amerikában és Ázsiában is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
