A HVG beszélgetett az intézmény igazgatójával, Berczelédi Zsolttal.
A két tannyelvű képzés iránt továbbra is komoly az érdeklődés, de különösen az orosz szakra nehéz bejutni. „Évente körülbelül 15 orosz tagozatos gyereket tudunk felvenni, és őket nagyjából ötszörös túljelentkezésből válogatjuk ki” – mondja az igazgató. Sokan azt gondolják, hogy az orosz szakra könnyebb bekerülni, de a tapasztalatok szerint sok diák kifejezetten a nyelv iránti érdeklődés miatt jelentkezik.Az orosz tagozaton a diákok nulla nyelvtudással is kezdhetik az évet, az első tanév végére azonban B1-es szintet kell elérniük.
„A nyelvi előkészítő évben heti 18 oroszórájuk van, amit több tanár között osztunk el. A tanárok összehangoltan dolgoznak, egymás tananyagára építve” – teszi hozzá Berczelédi.
A Kőrösiben a diákok legalább három közismereti tantárgyat idegen nyelven tanulnak, és két tárgyból idegen nyelven érettségiznek. Ha a célnyelvből emelt szintű érettségin legalább 60 százalékot érnek el, felsőfokú nyelvvizsgát is kapnak.
A felvételin a nyelvtudást szóbeli vizsga méri fel, de azok a diákok, akik B2-es nyelvvizsgával rendelkeznek, mentesülnek a nyelvi felvételi alól. A diákokat mentálhigiénés programokkal, pszichológiai támogatással és tanulásmódszertani tréningekkel is segítik, hogy alkalmazkodni tudjanak a magas követelményekhez.
Keletről és nyugatról is érdemes nyelvet tanulniA Kőrösi igazgatója szerint a többnyelvű tudás ma is versenyelőnyt jelent.
Mindig azt mondom a diákjaimnak: jól megválasztott keleti és nyugati nyelvvel övék a világ. A nyugati nyelvek közül az angol, a német, a francia és a spanyol, keletről pedig az orosz adja a legtöbb lehetőséget
– fogalmaz Berczelédi.
A nyelvtudás különösen hasznos lehet külkereskedelemben vagy közgazdasági pályán, ahol a többnyelvűség komoly előnyt jelent.
A Kőrösiben a diákok 10. évfolyamon középfokú (B2), 11. évfolyamon pedig felsőfokú (C1) nyelvvizsgát tesznek. A tanulók 23–30 százaléka külföldön tanul tovább – nemcsak Európában, hanem Amerikában és Ázsiában is.