Ötszörös túljelentkezés volt idén a Kőrösi orosz szakára – az igazgató szerint a nyelv sok lehetőséget nyit meg

A Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium az ország első két tannyelvű iskolájaként ma is meghatározó szereplője a nyelvi oktatásnak. Az intézményben először orosz–magyar képzés indult, amelyet később német-magyar és angol-magyar tagozatok követtek.

A HVG beszélgetett az intézmény igazgatójával, Berczelédi Zsolttal.

A két tannyelvű képzés iránt továbbra is komoly az érdeklődés, de különösen az orosz szakra nehéz bejutni. „Évente körülbelül 15 orosz tagozatos gyereket tudunk felvenni, és őket nagyjából ötszörös túljelentkezésből válogatjuk ki” – mondja az igazgató. Sokan azt gondolják, hogy az orosz szakra könnyebb bekerülni, de a tapasztalatok szerint sok diák kifejezetten a nyelv iránti érdeklődés miatt jelentkezik.

Az orosz tagozaton a diákok nulla nyelvtudással is kezdhetik az évet, az első tanév végére azonban B1-es szintet kell elérniük.

„A nyelvi előkészítő évben heti 18 oroszórájuk van, amit több tanár között osztunk el. A tanárok összehangoltan dolgoznak, egymás tananyagára építve” – teszi hozzá Berczelédi.

Jól sikerült emelt érettségiért jár a nyelvvizsga

A Kőrösiben a diákok legalább három közismereti tantárgyat idegen nyelven tanulnak, és két tárgyból idegen nyelven érettségiznek. Ha a célnyelvből emelt szintű érettségin legalább 60 százalékot érnek el, felsőfokú nyelvvizsgát is kapnak.

A felvételin a nyelvtudást szóbeli vizsga méri fel, de azok a diákok, akik B2-es nyelvvizsgával rendelkeznek, mentesülnek a nyelvi felvételi alól. A diákokat mentálhigiénés programokkal, pszichológiai támogatással és tanulásmódszertani tréningekkel is segítik, hogy alkalmazkodni tudjanak a magas követelményekhez.

Keletről és nyugatról is érdemes nyelvet tanulni

A Kőrösi igazgatója szerint a többnyelvű tudás ma is versenyelőnyt jelent.

Mindig azt mondom a diákjaimnak: jól megválasztott keleti és nyugati nyelvvel övék a világ. A nyugati nyelvek közül az angol, a német, a francia és a spanyol, keletről pedig az orosz adja a legtöbb lehetőséget

– fogalmaz Berczelédi.

A nyelvtudás különösen hasznos lehet külkereskedelemben vagy közgazdasági pályán, ahol a többnyelvűség komoly előnyt jelent.

A Kőrösiben a diákok 10. évfolyamon középfokú (B2), 11. évfolyamon pedig felsőfokú (C1) nyelvvizsgát tesznek. A tanulók 23–30 százaléka külföldön tanul tovább – nemcsak Európában, hanem Amerikában és Ázsiában is.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.