Ötszörös túljelentkezés volt idén a Kőrösi orosz szakára – az igazgató szerint a nyelv sok lehetőséget nyit meg

A Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium az ország első két tannyelvű iskolájaként ma is meghatározó szereplője a nyelvi oktatásnak. Az intézményben először orosz–magyar képzés indult, amelyet később német-magyar és angol-magyar tagozatok követtek.

A HVG beszélgetett az intézmény igazgatójával, Berczelédi Zsolttal.

A két tannyelvű képzés iránt továbbra is komoly az érdeklődés, de különösen az orosz szakra nehéz bejutni. „Évente körülbelül 15 orosz tagozatos gyereket tudunk felvenni, és őket nagyjából ötszörös túljelentkezésből válogatjuk ki” – mondja az igazgató. Sokan azt gondolják, hogy az orosz szakra könnyebb bekerülni, de a tapasztalatok szerint sok diák kifejezetten a nyelv iránti érdeklődés miatt jelentkezik.

Az orosz tagozaton a diákok nulla nyelvtudással is kezdhetik az évet, az első tanév végére azonban B1-es szintet kell elérniük.

„A nyelvi előkészítő évben heti 18 oroszórájuk van, amit több tanár között osztunk el. A tanárok összehangoltan dolgoznak, egymás tananyagára építve” – teszi hozzá Berczelédi.

Jól sikerült emelt érettségiért jár a nyelvvizsga

A Kőrösiben a diákok legalább három közismereti tantárgyat idegen nyelven tanulnak, és két tárgyból idegen nyelven érettségiznek. Ha a célnyelvből emelt szintű érettségin legalább 60 százalékot érnek el, felsőfokú nyelvvizsgát is kapnak.

A felvételin a nyelvtudást szóbeli vizsga méri fel, de azok a diákok, akik B2-es nyelvvizsgával rendelkeznek, mentesülnek a nyelvi felvételi alól. A diákokat mentálhigiénés programokkal, pszichológiai támogatással és tanulásmódszertani tréningekkel is segítik, hogy alkalmazkodni tudjanak a magas követelményekhez.

Keletről és nyugatról is érdemes nyelvet tanulni

A Kőrösi igazgatója szerint a többnyelvű tudás ma is versenyelőnyt jelent.

Mindig azt mondom a diákjaimnak: jól megválasztott keleti és nyugati nyelvvel övék a világ. A nyugati nyelvek közül az angol, a német, a francia és a spanyol, keletről pedig az orosz adja a legtöbb lehetőséget

– fogalmaz Berczelédi.

A nyelvtudás különösen hasznos lehet külkereskedelemben vagy közgazdasági pályán, ahol a többnyelvűség komoly előnyt jelent.

A Kőrösiben a diákok 10. évfolyamon középfokú (B2), 11. évfolyamon pedig felsőfokú (C1) nyelvvizsgát tesznek. A tanulók 23–30 százaléka külföldön tanul tovább – nemcsak Európában, hanem Amerikában és Ázsiában is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.