Az angol nyelv változatlanul uralja az általános iskolai nyelvoktatást, de a spanyol és az orosz is egyre népszerűbb a diákok körében. A németet viszont már közel hatezerrel kevesebben tanulják, mint tavaly.
A 2024/25-ös tanévben több mint 444 ezer diák tanul angolul az általános iskolákban – ez közel hétezerrel több, mint egy évvel korábban. Az angol így továbbra is messze a legnépszerűbb idegen nyelv Magyarországon.
15 éve csökken a német nyelv népszerűsége
A KSH adatai alapján a 2010/2011-es tanév óta méri az általános iskolás nyelvtanulók számát. Azóta a német nyelv folyamatosan csökken. 157 365-ről indult a tanulók száma, tavalyra 92 827-re csökkent, idén már csak 86 875-en tanulják.
A francia és az olasz iránt is némileg csökkent az érdeklődés, előbbit 1 439, utóbbit 375 diák tanulja.
Egyre többen választják a spanyolt
A leglátványosabb növekedés a spanyol nyelv esetében figyelhető meg: 1 309 diák tanulja, ami közel 100-zal több, mint tavaly. Bár a számok még mindig elmaradnak a nagyobb nyelvekétől, a tendencia évek óta emelkedő.
Érdekes módon az orosz nyelv is népszerűbb lett: az előző tanév 374 tanulójához képest idén már 495 diák választotta. Bár ez még mindig alacsony szám, a növekedés aránya jelentős, ami azt mutatja, hogy az orosz egyre inkább megjelenik az alternatív nyelvi kínálatban.
Latin, kínai, japán, holland
A latin továbbra is marginális szerepet tölt be az általános iskolai oktatásban – mindössze 51 tanuló választotta –, míg az egyéb nyelvek (például kínai, japán, holland) iránt is nőtt az érdeklődés: tavaly 3 149-en, idén már 3 622-en tanulják ezeket.
Összességében az adatok azt mutatják, hogy az angol nyelv dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a német visszaszorulóban van, miközben a spanyol és az orosz – eltérő mértékben ugyan, de – stabilan erősödnek a magyar általános iskolákban.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
