Április 26-ra szerveznek tüntetést a Kossuth térre középiskolások és egyetemisták a 2020-as felvételi szigor ellen. Most videóban üzennek.
Április 26-ra szerveznek tüntetést a Kossuth térre középiskolások és egyetemisták: többek között a 2020-as felvételi szigor elhalasztását kérik, szerintük ugyanis a kormány több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét azzal, hogy nyelvvizsgához kötik a felsőoktatási felvételit. A megmozdulást a Független Diákparlament is támogatja.
A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya is aggodalommal figyeli az egyetemi felvételik rendjében tervezett változást.
2020-tól csak az juthat be az egyetemek és főiskolák alap- és osztatlan képzéseire, akinek legalább B2-es nyelvvizsgája és minimum egy emelt szintű érettségije van. De vajon az új szabály a diplomás felvételizőkre is vonatkozik majd? Utánajártunk.
Vannak olyan felsőoktatási képzések, ahol alacsonyabb a minimumponthatár, és 2020-tól sem kell nyelvvizsga és emelt szintű érettségi a bekerüléshez. A felsőoktatási szakképzés a menekülőút a 2020-as felvételi szigorítások elől?
Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban – derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.
Balatoni Józseffel, ismertebb nevén Jocó bácsival a diákokra nehezedő nyomásról, Jilly Viktorral, a Fazekas-gimnázium vezetőtanárával a nyelvoktatásról beszélgettünk ezen a héten. Hírt adtunk az innovációs minisztérium tervéről, amely alapján műhelyiskolákat hoznának létre azoknak a diákoknak, akik nem fejezték be az általános iskolát, és arról is beszámoltunk, hogy a kormány kitart a 2020-as felvételi szigor mellett.
Az már nem kérdés, hogy felvételihez kötelező lesz a nyelvvizsga 2020-tól. De mennyiben érinti ez a diszlexiásokat?
A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. Jár-e majd így többletpont az „első” nyelvvizsgáért?
A kormány kitart amellett, hogy 2020-tól a felsőoktatási felvételi feltétele legyen egy középfokú nyelvvizsga – mondta az Inforádiónak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár.
2020-tól csak azok juthatnak be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy emelt szintű érettségijük és egy B2-es, komplex nyelvvizsgájuk. Facebook-követőinktől azt kérdeztük, jogos elvárásnak tartják-e, hogy csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni a felsőoktatásba.
A jelenlegi parlamenti képviselők 62 százalékának nincs középfokú nyelvvizsgája. A te gyereked jövőre már csak akkor jelentkezhet egyetemre, ha neki van. Miközben az ehhez szükséges nyelvtanulás feltételei nem biztosítottak minden gyerek számára – ezt posztolta a Facebookon a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány.
Megismételte az Emberi Erőforrások Minisztériuma: 2020-tól a felsőoktatásba felvétel alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi.
Mégsem halasztják el a felvételi szabályok szigorítását, már jövőre kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez.
Várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól - értesült a Magyar Hírlap több forrásból. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont azt közölte: maradnak a szabályok, nyelvvizsgára is szükség lesz a 2020-as felvételitől.
Jövőre átalakul a felvételi rendszer, de a középiskolások még mindig nem tudják, milyen részszabályok alapján kaphatnak majd többletpontokat.
Nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi érettségi követelményeit – itt találjátok a teljes dokumentumot.
2020-tól megváltoznak a felvételi követelmények. De mit úsznak meg azok a diákok, akik 2019-ben felvételiznek? Mutatjuk.
A felsőoktatásról, a nyelvoktatásról és a légszennyezésről volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.
Érdemes lenne megfontolni, hogy a mostani két nyelv helyett, a jelenlegi óraszám megtartásával egy nyelvet taníthatnának a szakgimnáziumokban. Ha pedig a motiváltabb tanuló szeretne második idegen nyelvet tanulni, azt a továbbiakban is megtehetné – mondta a Magyar Hírlapnak Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
