Erre vigyázzatok a tárgyfelvételnél, ha nem akartok pluszban fizetni

Tudtátok, hogy ha túl sok kreditet vesztek fel, akkor kredittúllépési díjat kell fizetnetek?

Az egyetemi évek alatt természetes, hogy minél több tudást szeretnétek megszerezni, és sokszor csábító lehet több tantárgyat is felvenni a kötelezőnél. Van azonban egy határ: ha túllépitek az államilag támogatott képzésben ingyenesen megszerezhető kreditek számát, a végén könnyen előfordulhat, hogy saját zsebből kell fizetnetek a többletet.

Passziválás esetén érvényes marad a diákigazolványom?

A felsőoktatásban minden teljesített kurzusért meghatározott számú kredit jár, amely a tantárgy nehézségével és óraszámával arányos. A diploma megszerzéséhez minimális kreditszám szükséges, amely képzéstípusonként eltér:

  • alapképzésen (hároméves képzés esetében) 180 kredit,
  • osztatlan (ötéves) képzésen 240 kredit,
  • hatéves – például orvosi – képzésen 360 kredit,
  • mesterképzésen pedig (kétéves képzés esetében) 120 kredit.

Ez átlagosan félévente 30 kredit teljesítését jelenti, de ennél valamivel  többet is választhattok. Arra azonban figyelni kell, hogy a képzéshez előírt kreditszámot legfeljebb 10%-kal léphetitek túl. Ha ennél több kreditet gyűjtötök, a záróvizsga előtt kredittúllépési díjat kell fizetnetek, amelyet kreditenként számolnak, és intézményenként változó összegű lehet.

A kredittúllépési díj egyetemenként eltérő, de általánosan több ezer forintot jelent kreditenként. Ezért egy-két plusz tárgy után akár több tízezet forintot is ki kell fizetnetek.

Fontos tudnotok, hogy a felvett, de nem teljesített tárgyak után pedig kreditelhagyási díjat kell fizetni. Vagyis ha beiratkoztok egy kurzusra, de végül nem teljesítitek – például nem mentek el vizsgázni –, akkor meg kell fizetnetek ennek a díját is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.