Ezt érdemes tudnotok, ha passziváltatni szeretnétek egy félévet.
Sok hallgató életében előfordul, hogy különböző okok miatt – legyen szó munkáról, egészségügyi problémákról vagy akár külföldi lehetőségekről – egy félévre szüneteltetni szeretné tanulmányait. Ez az úgynevezett passziválás. Ilyenkor nem kell tárgyakat felvenni és bejárni az órákra, nincsenek vizsgák, és az önköltséges képzésen tanulóknak tandíjat sem kell fizetniük az adott időszakra.
De mi történik a diákigazolvánnyal ilyenkor?
A felsőoktatásban a diákigazolvány érvényessége mindig egy félévre szól, és hivatalosan minden évben október 31-ig és március 31-ig kell megújítani. Ez a megújítás a tanulói jogviszony igazolásán alapul – vagyis azon, hogy aktív hallgató vagy.
Passziválás esetén a hallgatói jogviszony formálisan ugyan fennmarad, de nem aktív. Emiatt a diákigazolványt nem tudják érvényesíteni, így az ezzel járó kedvezmények – például a tömegközlekedési bérletek, mozijegyek vagy egyéb tanulói kedvezmények – sem lesznek elérhetők a szüneteltetés ideje alatt.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
