Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Szárnyal a magyar felsőoktatás! Soha nem látott lehetőségek a fiatalok előtt! Mostantól a hallgatók egy modernebb, okostelefonon is használható Neptun felületen intézhetik tanulmányi ügyeiket! - írja a Facebookon Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter.
A miniszter csütörtökön tartott sajtótájékoztatót arról, hogy megújult a Neptun-rendszer, ennek köszönhetően az egyetemi hallgatók modern, felhasználóbarát felületen, mobiltelefonon is intézhetik tanulmányi adminisztrációjukat. Az MTI szerint emellett közölte, hogy stratégiai együttműködésük keretében ismét egyeztetést folytattak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), ezúttal a
- tanulmányi rendszer fejlesztéséről,
- kollégiumi lakhatási körülmények javításáról,
- gólyatáborok biztonságos szervezéséről tárgyaltak.
Hankó Balázs elmondta: a felmérések szerint csak minden második hallgató volt elégedett a tanulmányi rendszerrel, ezért már tavaly javaslatot tettek a modernizálására. 2025 januárja óta munkacsoport foglalkozik a fejlesztéssel, aminek köszönhetően "a korábbinál látványosabb, jobb élményt nyújtó felület várja a diákokat, akik sokkal gyorsabban intézhetik ügyeiket, például a tantárgyfelvételt, vizsgajelentkezést, az órarend összeállítást vagy az ösztöndíjjal kapcsolatos teendőket.
Hozzátette: a rendszer a korábbinál nagyobb kapacitással bír, így a terheltebb időszakokban – például vizsgajelentkezés idején – is fennakadás, "kifagyás" nélkül működik.
A felsőoktatási intézmények több mint fele az elmúlt fél évben már áttért a megújult, hallgatóbarát rendszerre – hangsúlyozta a miniszter, aki arra kérte a többi egyetemet is, hogy mielőbb álljanak át az új felületre.
Elmondta továbbá, hogy a felsőoktatásban a kollégiumok fejlesztése is folyamatos, ennek legfőbb budapesti programja a Diákváros program lesz, amely 12-16 ezer férőhelyet hoz létre. A miniszter megjegyezte, hogy jelenleg országosan 46 ezer kollégiumi hely van, ahol összesen 41 ezer diák lakik.
Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt évek során összesen 150 milliárd forint értékben összesen ötven PPP-konstrukcióban lévő kollégiumot vásárolt ki az állam, és adta az egyetemeknek.
Kitért arra is, hogy a HÖOK javaslatára 2025-ben elindították a Kollégisták központban elnevezésű programot, aminek keretében 300 millió keretösszegre pályázhatnak az intézmények. A pénzt "mindennapi komfortérzetet javító eszközök" beszerzésére lehet felhasználni, például hűtő, fagyasztó, mosógép vagy konyhafelszerelések beszerzésére - sorolta. Pályázni augusztus 31-ig lehet – közölte.
Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke elmondta: a kollégiumi helyek ára havonta 9 és 17 ezer forint között mozog, míg egy albérlet díja 200 ezer forint feletti, ezért "nem kell hangsúlyozni, milyen jelentősége van egy egyetemistának, ha kollégiumban lakhat."
Úgy folytatta: nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is számít, mivel a lakhatási körülmények alapvetően befolyásolják az esélyegyenlőséget, a tanulmányi eredményeket is. A HÖOK számára kiemelt jelentőségű a kollégiumok fejlesztése – rögzítette az elnök, aki köszönetet mondott a minisztériumnak a javaslataik elfogadásáért és az együttműködésért.
Varga-Bajusz Veronika a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár a gólyatábor-szezon indulása kapcsán kiemelte: az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy néhol "plusz odafigyelésre van szükség" a táborok biztonságos és sikeres megszervezéséhez. Elmondta: ennek érdekében a HÖOK-kal együttműködve etikai kódexet alakítottak ki, amit folyamatosan aktualizálnak, ezen kívül workshopokat, előadásokat tartottak a szervezők számára.
