Megújult a Neptun, végre zökkenőmentes lehet a tárgyfelvétel az egyetemistáknak?

Számos egyetemen már átálltak az új, okostelefonon is használható rendszerre.

  • Eduline/MTI

Szárnyal a magyar felsőoktatás! Soha nem látott lehetőségek a fiatalok előtt! Mostantól a hallgatók egy modernebb, okostelefonon is használható Neptun felületen intézhetik tanulmányi ügyeiket! - írja a Facebookon Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter.

A miniszter csütörtökön tartott sajtótájékoztatót arról, hogy megújult a Neptun-rendszer, ennek köszönhetően az egyetemi hallgatók modern, felhasználóbarát felületen, mobiltelefonon is intézhetik tanulmányi adminisztrációjukat. Az MTI szerint emellett közölte, hogy stratégiai együttműködésük keretében ismét egyeztetést folytattak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), ezúttal a

  • tanulmányi rendszer fejlesztéséről,
  • kollégiumi lakhatási körülmények javításáról,
  • gólyatáborok biztonságos szervezéséről tárgyaltak.

Hankó Balázs elmondta: a felmérések szerint csak minden második hallgató volt elégedett a tanulmányi rendszerrel, ezért már tavaly javaslatot tettek a modernizálására. 2025 januárja óta munkacsoport foglalkozik a fejlesztéssel, aminek köszönhetően "a korábbinál látványosabb, jobb élményt nyújtó felület várja a diákokat, akik sokkal gyorsabban intézhetik ügyeiket, például a tantárgyfelvételt, vizsgajelentkezést, az órarend összeállítást vagy az ösztöndíjjal kapcsolatos teendőket.

Hozzátette: a rendszer a korábbinál nagyobb kapacitással bír, így a terheltebb időszakokban – például vizsgajelentkezés idején – is fennakadás, "kifagyás" nélkül működik.

A felsőoktatási intézmények több mint fele az elmúlt fél évben már áttért a megújult, hallgatóbarát rendszerre – hangsúlyozta a miniszter, aki arra kérte a többi egyetemet is, hogy mielőbb álljanak át az új felületre.

Elmondta továbbá, hogy a felsőoktatásban a kollégiumok fejlesztése is folyamatos, ennek legfőbb budapesti programja a Diákváros program lesz, amely 12-16 ezer férőhelyet hoz létre. A miniszter megjegyezte, hogy jelenleg országosan 46 ezer kollégiumi hely van, ahol összesen 41 ezer diák lakik.

Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt évek során összesen 150 milliárd forint értékben összesen ötven PPP-konstrukcióban lévő kollégiumot vásárolt ki az állam, és adta az egyetemeknek.

Kitért arra is, hogy a HÖOK javaslatára 2025-ben elindították a Kollégisták központban elnevezésű programot, aminek keretében 300 millió keretösszegre pályázhatnak az intézmények. A pénzt "mindennapi komfortérzetet javító eszközök" beszerzésére lehet felhasználni, például hűtő, fagyasztó, mosógép vagy konyhafelszerelések beszerzésére - sorolta. Pályázni augusztus 31-ig lehet – közölte.

Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke elmondta: a kollégiumi helyek ára havonta 9 és 17 ezer forint között mozog, míg egy albérlet díja 200 ezer forint feletti, ezért "nem kell hangsúlyozni, milyen jelentősége van egy egyetemistának, ha kollégiumban lakhat."

Úgy folytatta: nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is számít, mivel a lakhatási körülmények alapvetően befolyásolják az esélyegyenlőséget, a tanulmányi eredményeket is. A HÖOK számára kiemelt jelentőségű a kollégiumok fejlesztése – rögzítette az elnök, aki köszönetet mondott a minisztériumnak a javaslataik elfogadásáért és az együttműködésért.

Varga-Bajusz Veronika a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár a gólyatábor-szezon indulása kapcsán kiemelte: az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy néhol "plusz odafigyelésre van szükség" a táborok biztonságos és sikeres megszervezéséhez. Elmondta: ennek érdekében a HÖOK-kal együttműködve etikai kódexet alakítottak ki, amit folyamatosan aktualizálnak, ezen kívül workshopokat, előadásokat tartottak a szervezők számára.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.