120 ezren nyelvvizsgáztak 2018-ban, négyezerrel többen, mint egy évvel korábban. A nyelvvizsgázók száma azonban még így sem közelíti meg a 2009-es rekordot, amikor összesen 175 ezren vizsgáztak valamelyik idegen nyelvből – derül ki a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ friss statisztikáiból.

Az első és legfontosabb: nem nőtt a vizsgázószám” – szögezte le az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. „Amennyiben januártól decemberig számolunk, valóban kapunk egy közel négyezer fős növekedést, de abban a pillanatban, hogy ennél kicsit szélesebbre nyitjuk a számolást, azonnal látszik, hogy 2017 novemberében és decemberében közel felére esett vissza a vizsgázók száma” – magyarázta, hozzátéve: 2017 végén már biztos volt, hogy 2018. január 1-től a sikeresen nyelvvizsgázók visszaigényelhetik a vizsgadíjukat, Rozgonyi Zoltán szerint így csupán annyi történt, hogy azok a nyelvtanulók, akiknek nem volt sürgős a nyelvvizsga letétele, 2018-ra halasztották a vizsgájukat.

 „A 2017-ben elhalasztott vizsgákkal együtt jelent meg ez a növekedés” – összegezte Rozgonyi Zoltán. A szakember szerint a nyelvvizsga díjának visszatérítése miatt azért nem emelkedett ugrásszerűen az írásbelinek és szóbelinek nekifutók száma, mert az első nyelvvizsga az esetek többségében nem sikerül, és mivel az államtól csak a sikeres nyelvvizsga díját lehet visszaigényelni, maga a nyelvvizsga nagyon sok embernek még mindig nem ingyenes.

„Hiába térítik vissza a nyelvvizsga díját, gyakorlatilag ugyanúgy csak az nyelvvizsgázik, akinek előírják” – mondta Rozgonyi Zoltán, hozzátéve: a nyelvvizsgadíj visszatérítése sem segít a 2020-as felvételi szigor (jövőre csak az felvételizhet egyetemre és főiskolára, akinek legalább egy B2-es nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele, illetve minimum egy emelt szintű érettségije van) által okozott problémán. „Akiket a közoktatás nem visz el a B2-es szint közelébe, annak nem az a legfontosabb, hogy a vizsga már ingyenes. Hiszen nekik 200-300 óra nyelvtanulásra van még szükségük, amit a család nem biztos, hogy ki tud fizetni” – magyarázta.

„Mindenki tudja, hogy ez a szigorítás komoly problémákhoz fog vezetni – hangsúlyozta Rozgonyi Zoltán, hozzátéve: hosszú távon jó döntés, hiszen nem a nyelvvizsga nélküli diplomások számát kell gyarapítani, „azonban a jelen helyzetben ez a lépés kifejezetten káros”. A statisztikák szerint a felvételizők fele kapott eddig pontot a nyelvvizsgáért, ha bevezetik a szigorítást, az a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint 5-10 százalékkal növelheti ezeknek a jelentkezőknek az arányát, ám sokan lesznek, akik a következő két-három évben a felvételi szigor miatt nem tudják majd elkezdeni egyetemi, főiskolai tanulmányaikat.

Mi a megoldás?

„A teljesen sci-fi kategóriába tartozó kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyam biztosan nem a helyes irány” – mondta Rozgonyi Zoltán. „A programismertető szerint akkora költséget irányoznak elő – hozzáteszem, jogosan, hiszen egy rendes külföldi nyelvtanfolyam valóban drága –, mint amit jelenleg a 8-10 év alatt a közoktatás összesen fordít egyetlen diákra. Ez önmagában mutatja a helyzet abszurditását”.

A szakértő szerint nem nyelvórák számának emelése jelentené a megoldást, hiszen a nemzetközi felmérések és statisztikák azt mutatják, hogy nem alacsony Magyarországon az óraszám. Szerinte a legtöbb, amit egy iskola pillanatnyilag tehet, az az, hogy az idegennyelv-oktatás tanmenetébe már a középiskola vége előtt néhány évvel beiktatja a nyelvvizsga-követelményekkel való ismerkedést, ez akár egy belső, alacsonyabb szintű vizsga is lehet.

Rozgonyi Zoltán szerint már önmagában az fontos lenne, hogy a diákok átélnének egy vizsgaszituációt, „a legfontosabb azonban az lenne, hogy a diákok, a tanárok és a szülők is tisztán lássák, a középiskolások hol tartanak valójában a tanulással, hiszen ha ez csak a 12. év végén derül ki, az már régen rossz”.