Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban – derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.
120 ezren nyelvvizsgáztak 2018-ban, négyezerrel többen, mint egy évvel korábban. A nyelvvizsgázók száma azonban még így sem közelíti meg a 2009-es rekordot, amikor összesen 175 ezren vizsgáztak valamelyik idegen nyelvből – derül ki a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ friss statisztikáiból.
Az első és legfontosabb: nem nőtt a vizsgázószám” – szögezte le az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. „Amennyiben januártól decemberig számolunk, valóban kapunk egy közel négyezer fős növekedést, de abban a pillanatban, hogy ennél kicsit szélesebbre nyitjuk a számolást, azonnal látszik, hogy 2017 novemberében és decemberében közel felére esett vissza a vizsgázók száma” – magyarázta, hozzátéve: 2017 végén már biztos volt, hogy 2018. január 1-től a sikeresen nyelvvizsgázók visszaigényelhetik a vizsgadíjukat, Rozgonyi Zoltán szerint így csupán annyi történt, hogy azok a nyelvtanulók, akiknek nem volt sürgős a nyelvvizsga letétele, 2018-ra halasztották a vizsgájukat.
„A 2017-ben elhalasztott vizsgákkal együtt jelent meg ez a növekedés” – összegezte Rozgonyi Zoltán. A szakember szerint a nyelvvizsga díjának visszatérítése miatt azért nem emelkedett ugrásszerűen az írásbelinek és szóbelinek nekifutók száma, mert az első nyelvvizsga az esetek többségében nem sikerül, és mivel az államtól csak a sikeres nyelvvizsga díját lehet visszaigényelni, maga a nyelvvizsga nagyon sok embernek még mindig nem ingyenes.
Tavaly összesen 120 542-en nyelvvizsgáztak, 2017-ben ez a szám 116 759, egy évvel korábban, 2016-ban pedig 134 520 volt. Az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is angolból szereztek legtöbben nyelvvizsgát (89 239-en), a második legnépszerűbb nyelv ismét a német (22 439 nyelvvizsgázó) – németből azonban kevesebben tettek sikeres nyelvvizsgát 2018-ban, mint egy évvel korábban, de ugyanez a helyzet a franciával is. A 14-19 évesek közül összesen 54 022-en tettek nyelvvizsgát tavaly, vagyis majdnem nyolcezerrel többen szereztek bizonyítványt, mint egy évvel korábban. Továbbra is ez a korosztály az egyik legaktívabb nyelvvizsgázó – ez a felvételi szabályok, a többletpontok rendszere miatt aligha meglepő. A 20-24 éves korosztályból összesen 30 482-en vizsgáztak, ez a szám valamivel alacsonyabb, mint 2017-ben. |
„Hiába térítik vissza a nyelvvizsga díját, gyakorlatilag ugyanúgy csak az nyelvvizsgázik, akinek előírják” – mondta Rozgonyi Zoltán, hozzátéve: a nyelvvizsgadíj visszatérítése sem segít a 2020-as felvételi szigor (jövőre csak az felvételizhet egyetemre és főiskolára, akinek legalább egy B2-es nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele, illetve minimum egy emelt szintű érettségije van) által okozott problémán. „Akiket a közoktatás nem visz el a B2-es szint közelébe, annak nem az a legfontosabb, hogy a vizsga már ingyenes. Hiszen nekik 200-300 óra nyelvtanulásra van még szükségük, amit a család nem biztos, hogy ki tud fizetni” – magyarázta.
„A Fazekas százhúsz végzőse közül sokan mentek Cambridge-be, Oxfordba - és egy diák ment pedagógusnak"
A gyerekek alkalmasak arra, hogy nyelveket tanuljanak. A módszertan megvan, az óraszámok megvannak. Csak éppen a jó tanárok hiányoznak - mondta a nyelvoktatás helyzetéről az Eduline-nak adott interjúban Jilly Viktor, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium angoltanára, aki úgy véli, nem a tanárok bűne, ha nem tudnak minden diákot felkészíteni a nyelvvizsgára, amely 2020-tól az egyetemi felvételi feltétele lesz.
„Mindenki tudja, hogy ez a szigorítás komoly problémákhoz fog vezetni – hangsúlyozta Rozgonyi Zoltán, hozzátéve: hosszú távon jó döntés, hiszen nem a nyelvvizsga nélküli diplomások számát kell gyarapítani, „azonban a jelen helyzetben ez a lépés kifejezetten káros”. A statisztikák szerint a felvételizők fele kapott eddig pontot a nyelvvizsgáért, ha bevezetik a szigorítást, az a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint 5-10 százalékkal növelheti ezeknek a jelentkezőknek az arányát, ám sokan lesznek, akik a következő két-három évben a felvételi szigor miatt nem tudják majd elkezdeni egyetemi, főiskolai tanulmányaikat.
Mi a megoldás?
„A teljesen sci-fi kategóriába tartozó kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyam biztosan nem a helyes irány” – mondta Rozgonyi Zoltán. „A programismertető szerint akkora költséget irányoznak elő – hozzáteszem, jogosan, hiszen egy rendes külföldi nyelvtanfolyam valóban drága –, mint amit jelenleg a 8-10 év alatt a közoktatás összesen fordít egyetlen diákra. Ez önmagában mutatja a helyzet abszurditását”.
A szakértő szerint nem nyelvórák számának emelése jelentené a megoldást, hiszen a nemzetközi felmérések és statisztikák azt mutatják, hogy nem alacsony Magyarországon az óraszám. Szerinte a legtöbb, amit egy iskola pillanatnyilag tehet, az az, hogy az idegennyelv-oktatás tanmenetébe már a középiskola vége előtt néhány évvel beiktatja a nyelvvizsga-követelményekkel való ismerkedést, ez akár egy belső, alacsonyabb szintű vizsga is lehet.
Rozgonyi Zoltán szerint már önmagában az fontos lenne, hogy a diákok átélnének egy vizsgaszituációt, „a legfontosabb azonban az lenne, hogy a diákok, a tanárok és a szülők is tisztán lássák, a középiskolások hol tartanak valójában a tanulással, hiszen ha ez csak a 12. év végén derül ki, az már régen rossz”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
