Kedden a Magyar Hírlap értesülése alapján mi is megírtuk, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező 2020-tól a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, mivel a kormány elhalaszthatja annak bevezetését. A lap azzal magyarázta a döntést, hogy a fiatalok nyelvtudása az egyes országrészek között egyenetlen, és jelen állapotban a jelentkezők negyven százaléka be sem kerülne a felsőoktatásba.

A hvg.hu megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy mi igaz a hírből, ám a tárca azt közölte, „nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület”.

A minisztérium most ugyanezt közölte a Magyar Nemzettel is, amelynek Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta: a felsőoktatási intézmények feladata elsősorban a szaknyelvi képzés, így jó iránynak tekinthető, hogy nyelvvizsga szükséges a felvételihez.

Jelezte, hogy az utóbbi években a felsőoktatásba jelentkezők mindössze 45 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával. A felvett diákok esetében kissé nagyobb az arány, mintegy 55 százalék - tette hozzá, megjegyezve, hogy Budapesten és a megyeszékhelyeken sokkal jobbak az eredmények.

A Nemzeti alaptanterv legalább 936 nyelvórát biztosít a diákoknak az érettségiig a közoktatásban, aminek a szakember szerint bőven elegendőnek kellene lennie egy nyelvvizsga megszerzéséhez. Berényi Milán úgy vélekedett, hogy erős motiváció esetén egy év alatt is el lehet érni a középfokú szintet.