Arató Gergely szerint a felsőoktatásba való belépéshez 2020-tól a kötelező nyelvvizsga megkövetelése egy újabb eszköz a hátrányos helyzetű diákok kiszorítására. A DK-s politikus azt mondta, hogy ma a közoktatásban a diákok kisebb része szerzi meg a nyelvvizsgát, az intézkedéssel még a jelentkezést is lehetetlenné tennék. Ez olyan elfogadhatatlan politika, amivel az ország jövőjét teszik tönkre - közölte, hozzátéve: a hatékony nyelvoktatás minden feltétele hiányzik, kevés a nyelvtanár, a nyelvi labor, túl nagyok a tanulócsoportok. Azt kérdezte, a kormány hajlandó eltörölni ezt a rendelkezést?

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára felidézte, hogy éppen 20 éve az első Orbán-kormány volt amelyik eltörölte a tandíjat, amit minden diák számára bevezettek, majd tíz évvel később a Fidesz hívta az embereket szövetségbe a tandíj ellen. Kitért arra is, hogy 2006-ban Arató Gergely arról beszélt a tandíjat védve, hogy a képzési hozzájárulás továbbra is fontos eleme a felsőoktatási reformnak.

A nyelvoktatásról szólva rámutatott: a nyelvvizsga-előírás hatéves felkészülési idő után írja elő a kötelezettséget. A kormány ingyenes nyelvvizsgával segíti a diákokat, eddig 26 ezer kérelemből 23 ezret engedélyeztek, 683 millió forintot fordítottak erre. 2,2 milliárdból segítik továbbá az iskolán kívüli nyelvtanulást, a hallgatóknál két év alatt 65 százalékról 70 százalékra nőtt a nyelvtudással bírók aránya - sorolta Rétvári Bence.