Minimum bruttó 640 ezer forintos kezdőfizetés – 7 fontos kérdés és válasz az óvodai nevelő szakképzésről

Hány év alatt lehet megszerezni az óvodai nevelő szakképesítést? Milyen feladatokat láthat el? Hol lehet erre a képzésre jelentkezni? Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat az óvodai nevelő képzéssel kapcsolatban.

1. Ki jelentkezhet óvodai nevelőnek?

Gyakorlatilag bárki, aki

megfelel a pályaalkalmassági vizsgán és elvégezte a nyolc osztályt, hiszen ez egy olyan szakképesítés

, amit alapesetben 5 év alatt lehet megszerezni. De arra is van lehetőségetek, hogy felnőttképzés formájában, érettségi után jelentkezzetek óvodai nevelőnek. Ebben az esetben a képzés csak 2 éves, ha pedig pedagógiai előképzettségetek is van, akkor egy év alatt kaphatjátok meg a papírt.

Középiskolába felvételizel?
Legyél tag az Eduline "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportjában. Értesülj az elsők között többek között a felvételi követelményekről, a középiskolai pontszámításról, a legjobb gimnáziumokról, a központi írásbeliről, valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról. Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk.

 

2. Mit kérnek számon a pályaalkalmasságin?

A legtöbb intézményben a belső motivációtokra kíváncsiak, hogy miért szeretnétek elvégezni ezt a képzést. Ezen kívül az empatikus, pedagógiai képességeiteket is nézhetik, de kérhetik azt is, hogy mondjatok el fejből egy gyerekverset, énekeljetek el egy dalt és egyszerűbb mozgásos feladatokat végezzetek el. Hogy ezzel kapcsolatban ne érjen benneteket semmilyen meglepetés, mindig nézzétek meg az adott képzés felvételi tájékoztatóját.

 

Shutterstock

3. Az óvodai nevelő több feladatot láthat el, mint egy pedagógiai asszisztens?

A

középfokú pedagógiai asszisztens az IKK tájékoztatója értelmében

felügyelheti, kísérheti a csoportot, illetve gondozási feladatokat láthat el. Őket nevelést és oktatást segítő munkakörben alkalmazzák az óvodákban. Ehhez képest egy óvodai nevelő egy diplomás óvodapedagógussal együtt aktívan vesz részt az ovisok gondozásában, fejlesztésében.

4. Akkor lényegében az óvodai nevelő óvodapedagógusként dolgozik?

Ha megszerzitek az óvodai nevelő szakmát, akkor óvodapedagógusi munkakörben alkalmaznak titeket. Az

Eduline birtokába jutott belügyminisztériumi levél

szerint ez azt jelenti, hogy a diplomás óvodapedagógusokhoz hasonlóan nektek is minősülnötök kell, de legfeljebb a Pedagógus II. kategóriát érhetitek el. A levél értelmében a munkaidőtöket is ugyanúgy osztják be, mint egy diplomás óvodapedagógusnak, azaz akár délelőtt is vezethettek csoportot.

5. Mennyit lehet keresni óvodai nevelőként?

Ugyanazok a

bérsávok vonatkoznak rátok, mint egy diplomás óvodapedagógusra

. Azaz gyakornokként minimum bruttó 640 900 forintot kereshettek. Ha minősültök, akkor bruttóban:

  • Pedagógus I. esetén: 653 100 Ft
  • Pedagógus II. esetén: 660 400 Ft lesz a fizetésetek.

Ez azt jelenti, hogy nettóban (adókedvezmények nélkül):

  • a gyakornokok 426 199 Ft-ot,
  • Pedagógus I. kategóriában minimum 434 312 Ft-ot,
  • Pedagógus II. kategóriában minimum 439 166 Ft-ot vihettek haza.

6. Az óvodai nevelő szakképesítés pluszpontot jelent, ha óvodapedagógusnak tanulnátok tovább?

Igen, az egyetemi óvodapedagógusi szakokon beszámítják, ha van ilyen képesítésetek. Hogy pontosan

hány többletpontot kaphattok erre a végzettségre

, az mindig az adott felsőoktatási intézmény felvételi tájékoztatójában található.

7. Hol indítanak óvodai nevelő képzést?

Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) oldalán 43 olyan technikum szerepel, amelyik óvodai nevelőket képez. Általánosságban elmondható, hogy Tolna és Veszprém megyét leszámítva az ország minden megyéjében van olyan intézmény, ahol ezt a szakmát lehet tanulni.

Az intézmények teljes listáját itt tudjátok megnézni.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.