Minimum bruttó 640 ezer forintos kezdőfizetés – 7 fontos kérdés és válasz az óvodai nevelő szakképzésről

Hány év alatt lehet megszerezni az óvodai nevelő szakképesítést? Milyen feladatokat láthat el? Hol lehet erre a képzésre jelentkezni? Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat az óvodai nevelő képzéssel kapcsolatban.

1. Ki jelentkezhet óvodai nevelőnek?

Gyakorlatilag bárki, aki megfelel a pályaalkalmassági vizsgán és elvégezte a nyolc osztályt, hiszen ez egy olyan szakképesítés, amit alapesetben 5 év alatt lehet megszerezni. De arra is van lehetőségetek, hogy felnőttképzés formájában, érettségi után jelentkezzetek óvodai nevelőnek. Ebben az esetben a képzés csak 2 éves, ha pedig pedagógiai előképzettségetek is van, akkor egy év alatt kaphatjátok meg a papírt.
Középiskolába felvételizel?
Legyél tag az Eduline "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportjában. Értesülj az elsők között többek között a felvételi követelményekről, a középiskolai pontszámításról, a legjobb gimnáziumokról, a központi írásbeliről, valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról. Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk.

 

2. Mit kérnek számon a pályaalkalmasságin?

A legtöbb intézményben a belső motivációtokra kíváncsiak, hogy miért szeretnétek elvégezni ezt a képzést. Ezen kívül az empatikus, pedagógiai képességeiteket is nézhetik, de kérhetik azt is, hogy mondjatok el fejből egy gyerekverset, énekeljetek el egy dalt és egyszerűbb mozgásos feladatokat végezzetek el. Hogy ezzel kapcsolatban ne érjen benneteket semmilyen meglepetés, mindig nézzétek meg az adott képzés felvételi tájékoztatóját.

 

Shutterstock

3. Az óvodai nevelő több feladatot láthat el, mint egy pedagógiai asszisztens?

A középfokú pedagógiai asszisztens az IKK tájékoztatója értelmében felügyelheti, kísérheti a csoportot, illetve gondozási feladatokat láthat el. Őket nevelést és oktatást segítő munkakörben alkalmazzák az óvodákban. Ehhez képest egy óvodai nevelő egy diplomás óvodapedagógussal együtt aktívan vesz részt az ovisok gondozásában, fejlesztésében.

4. Akkor lényegében az óvodai nevelő óvodapedagógusként dolgozik?

Ha megszerzitek az óvodai nevelő szakmát, akkor óvodapedagógusi munkakörben alkalmaznak titeket. Az Eduline birtokába jutott belügyminisztériumi levél szerint ez azt jelenti, hogy a diplomás óvodapedagógusokhoz hasonlóan nektek is minősülnötök kell, de legfeljebb a Pedagógus II. kategóriát érhetitek el. A levél értelmében a munkaidőtöket is ugyanúgy osztják be, mint egy diplomás óvodapedagógusnak, azaz akár délelőtt is vezethettek csoportot.

5. Mennyit lehet keresni óvodai nevelőként?

Ugyanazok a bérsávok vonatkoznak rátok, mint egy diplomás óvodapedagógusra. Azaz gyakornokként minimum bruttó 640 900 forintot kereshettek. Ha minősültök, akkor bruttóban:
  • Pedagógus I. esetén: 653 100 Ft
  • Pedagógus II. esetén: 660 400 Ft lesz a fizetésetek.

Ez azt jelenti, hogy nettóban (adókedvezmények nélkül):

  • a gyakornokok 426 199 Ft-ot,
  • Pedagógus I. kategóriában minimum 434 312 Ft-ot,
  • Pedagógus II. kategóriában minimum 439 166 Ft-ot

    vihettek haza.

6. Az óvodai nevelő szakképesítés pluszpontot jelent, ha óvodapedagógusnak tanulnátok tovább?

Igen, az egyetemi óvodapedagógusi szakokon beszámítják, ha van ilyen képesítésetek. Hogy pontosan hány többletpontot kaphattok erre a végzettségre, az mindig az adott felsőoktatási intézmény felvételi tájékoztatójában található.

7. Hol indítanak óvodai nevelő képzést?

Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) oldalán 43 olyan technikum szerepel, amelyik óvodai nevelőket képez. Általánosságban elmondható, hogy Tolna és Veszprém megyét leszámítva az ország minden megyéjében van olyan intézmény, ahol ezt a szakmát lehet tanulni. Az intézmények teljes listáját itt tudjátok megnézni.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.