„2014 óta tudjuk, hogy 2020-tól a felvételi feltétele lesz a középfokú nyelvvizsga és legalább egy emelt szintű érettségi. De a részletes pontszámítási szabályokat még mindig nem ismerjük, pedig ezeket ismernünk kell, hiszen ezeken múlik, milyen nyelvvizsgára készülnek fel a diákok, milyen tárgyból vagy tárgyakból jelentkeznek emelt szintű érettségire” – írta az Eduline-nak egy édesanya, aki az elmúlt hónapokban levelezett az Oktatási Hivatallal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával is, de hiába: sehol nem kapott információt a 2020-as felvételi részletes szabályairól. Nem ő volt az egyetlen, aki hiába tette fel kérdéseit a minisztériumnak és az Oktatási Hivatalnak: tizenegyedikes diákok és középiskolai tanárok is jelentkeztek nálunk, akik ugyanezeket a köröket tették meg, sikertelenül. Ugyanígy jártunk mi is: az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre.

Amit tudunk, és amit nem

Az alapszabályt mára alighanem az összes középiskolás ismeri: 2020-tól csak az felvételizhet egyetemre vagy főiskolára, aki legalább egy B2-es (vagyis középfokú) nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségit szerez. Aki ezt a két feltételt nem teljesíti, és nem éri el a jogszabályi minimumponthatárt (amely az alap- és osztatlan szakokon 2020-ban is 280 pont lesz), sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges hallgatóként nem kezdheti meg tanulmányait.

A felsőoktatási felvételi szabályairól szóló kormányrendelet 2020-tól hatályos szövegéből az is kiderül: többletpont csak a felvételi követelményeken felül teljesített B2-es és C1-es nyelvvizsgáért jár majd (vagyis ha egy középiskolás szerez egy B2-es nyelvvizsgát például angolból, emellett pedig németből is van egy középfokú nyelvvizsgája, utóbbiért megkapja a 28 pluszpontot). Ugyanez a helyzet az emelt szintű érettségivel: a kormányrendelet kiemeli, hogy a második emelt szintű érettségiért már jár az 50 többletpont.

Az idei felvételi tájékoztató néhány napja nyilvánosságra hozott kiegészítése tartalmazza azokat a táblázatokat is, amelyekből kiderül, hogy a különböző alap- és osztatlan szakokon a kötelező emelt szintű érettségit milyen tárgyakból lehet letenni – ezeket itt lehet megnézni.

Olvasóink azonban jelezték, hogy sem a felvételi rendelet, sem a felvételi tájékoztató kiegészítése nem válaszol számos, a diákok fakultációválasztása és nyelvvizsga-felkészülése miatt fontos kérdésre. Többen kíváncsiak arra, hogy számíthatnak-e többletpontokra azok a középiskolások, akik nem B2-es, hanem C1-es nyelvvizsgával vágnak neki a 2020-as felvételinek – így ugyanis nem csak a minimumfeltételt teljesítették. „És ha ugyanabból az idegen nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is teszek, akkor mind a két feltételt teljesítem?” – tett fel egy másik kérdést egyik olvasónk. Egy középiskolai tanár jelezte: az sem egyértelmű, mi a helyzet azokkal a diákokkal, akik az emelt szintű nyelvi érettségin legalább 60 százalékos eredményt érnek el, amely egyenértékű a középfokú, komplex nyelvvizsgával. Ezzel teljesíthette a felvételi alapkövetelményét? – kérdezte. Hozzátette: ezeket a részszabályokat a következő napokban meg kellene tudni ahhoz, hogy a tizenegyedikes diákok felelősen tudjanak jelentkezni az idei előrehozott érettségire.

Amint választ kapunk kérdéseinkre az Emberi Erőforrások Minisztériumától, frissítjük cikkünket.

Sokan szorulnak majd ki a felsőoktatásból?

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tavaly közzétett oktatási kiadványa részletes adatokat közöl az egyetemekre-főiskolákra jelentkezők és az elsőévesek nyelvtudásáról: 2016-ban az alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, a frissen érettségizők körében ez az arány valamivel alacsonyabb, 52 százalék volt.

Az MTA arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakgimnáziumokból (vagyis a korábbi szakközépiskolákból) érkező felvételizők közül sokkal kevesebben beszélnek idegen nyelveket, mint a gimnazista végzősök közül, ez pedig nemcsak arra világít rá, hogy a két iskolatípus „nyelvtanítási eredményessége” között nagyok a különbségek, hanem arra is, hogy a felvételi szigor főként a szakképzésben tanulókat érinti majd érzékenyen, várhatóan közülük csúsznak majd le a legtöbben az egyetemi-főiskolai felvételiről a nyelvvizsga hiánya miatt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára tavaly a 2020-as felvételi szigorról azt mondta, azt szeretnék, hogy minél többen szerezzenek olyan képzettséget, amely a képességüknek megfelelő. Megjegyezte, hogy ma sokaknak ragad be a diplomájuk nyelvvizsga híján. "Azt szeretnénk, ha már úgy mennének be a fiatalok, hogy megvan a nyelvvizsgájuk" - közölte Rétvári Bence, emlékeztetve, hogy hat évnyi felkészülési időt biztosítottak, a 2020-as felvételi szabályokról ugyanis 2014 óta lehet tudni.