500, 491, 478 – a 2025-ös általános felvételi eljárásban többek között ilyen magas ponthatárokkal jutottak be diákok a legkiválóbb magyar egyetemek olyan alapképzéseire, mint például a nemzetközi tanulmányok, nemzetközi gazdálkodás, jogász vagy pszichológia.

Ezek a hallgatók amellett, hogy az általános felvételi eljárás 500 pontos rendszerében kimaxolják a tanulmányi és érettségi pontokat, intézményi pontokat érő tanulmányi vagy sportversenyeken vesznek részt, OKTV-döntősök lesznek, továbbá a középiskolás éveik alatt egy vagy több nyelvvizsgát is szereznek.

A HVG Diploma hallgatói kiválósági rangsora alapján például az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Semmelweis Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen a nyelvvizsgát jelölők aránya rendre 70-90 százalék fölött mozog, a felsőoktatási törvény módosítása előtt pedig a 90 százalékot is meghaladta. A középiskolai versenyeken helyezettek száma pedig a felsorolt egyetemek, valamint a legnagyobb vidéki intézmények; a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem esetében is évente több száz fő.

Mégis a legkiválóbb hallgatók azok, akik rendre nem iratkoznak be a magyar egyetemekre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapunknak küldött tájékoztatása szerint például náluk ez az arány minden évben 11-12 százalék között mozog, ami a tavalyi általános felvételi eljárás során felvett 13 000 hallgató közül körülbelül 1500 főt jelent. Míg a Times Higher Education 2026-os egyetemi rangsorában legjobban szereplő, 251-300. helyre sorolt Semmelweis Egyetem esetében ez az arány valamivel alacsonyabb. Megkeresésünkre azt írták; az osztatlan, magyar nyelvű általános orvosképzésen csupán 2,67%, a fogorvosképzésen 3,01%, a gyógyszerészképzésen pedig 8,95% volt a be nem iratkozó hallgatók aránya.

Az Egészségtudományi karon több olyan képzés is van, ahol minden felvett hallgató megkezdte a tanulmányait. Az egyetemen még a legkevésbé kurrens alapképzési szakirányok esetében sem éri el a 20%-ot a lemorzsolódás.

Külföldre mennek

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egy 2023-as felmérése szerint a válaszadók 1/6-a nyilatkozott arról, hogy azért nem iratkoznak be, mert magyar intézmény helyett külföldi egyetemen folytatják a tanulmányaikat.

A Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikái és az UNESCO adatai alapján 2024-ben például 17 574 magyar hallgató tanult valamilyen külföldi intézményben, a számuk pedig évről évre nő.  A 2018/19-es és a 2024/25-ös tanév között például mintegy háromezer fővel emelkedett a külföldi továbbtanulást választó magyar diákok száma. Ezek ugyanakkor csak becslések; pontos hazai statisztika nincs arról, hogy hányan választják a külföldi felsőoktatást, emiatt pedig tájékozódni is csak egyes országok statisztikáiból lehet.

A legnépszerűbb célországok egyébként a kifejezetten külföldi továbbtanulásra felkészítő alternatív oktatási intézmény, az Engame Akadémia diákjai között az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése óta Ausztria, Németország és Hollandia. Azok számára pedig, akik ezekben az országokban jelentkeznek egyetemre, a magyar felsőoktatás gyakran csak C, D vagy sokadik terv. A diákjaik ugyanis jellemzően 6-9 külföldi egyetemre jelentkeznek, amik közül aztán átlagosan 4-5 helyről kapnak is felvételi ajánlatot már jóval azelőtt, hogy a magyar felvételi eredmények kiderülnének. Értelemszerűen tehát ezek a diákok inkább ezek közül a külföldi intézmények közül válogatnak akkor is, ha közben magas pontszámokkal Magyarországon is bejutnak a topegyetemekre.

„Amikor megérkeznek a felvételi eredmények – a külföldi országokból és Magyarországról is –, a diákok még mindig szabadon eldönthetik, hogy külföldre mennek-e vagy inkább itthon maradnak” – mondja ezzel kapcsolatban Nádas Rita, az Engame Akadémia Oktatási vezetője.

Tapasztalataink szerint egyébként általában a végzősök körülbelül 5 százaléka dönt úgy, hogy bár felvették őket külföldi egyetemre, végül mégis Magyarországon folytatják a tanulmányaikat.

Számunkra nem az a legfontosabb, hogy a tanulók külföldön folytassák tanulmányaikat, hanem az, hogy ott tanuljanak tovább, ahol számukra a legjobb lehetőségek várnak. Ez akár Magyarország is lehet

– teszi hozzá az Engame Akadémia szakembere.

A többiek viszont elfogadják a külföldi felvételi ajánlatok valamelyikét és legkésőbb nyár végén vagy ősz elején elköltöznek. Sokan ráadásul a diploma megszerzését követően sem térnek haza. Az alternatív oktatási intézmény 2025 január-márciusa között 210 külföldi egyetemen végzett magyar frissdiplomás bevonásával végzett Return kutatása szerint például a megkérdezettek több mint 60 százaléka döntött a külföldön maradás mellett.

A hazatérést a jelenleg külföldön tanulók mindössze 27,1 százaléka tervezi, 40,4 százalékuk egyáltalán nem gondolkodik ilyesmit, egyharmaduk bizonytalan.

Mi van a többiekkel?

Hogy mi történik azokkal a lemorzsolódókkal – az ELTE felmérése szerint a be nem iratkozók 5/6-ával – akik nem külföldre mennek, az kevésbé ismert. Az általunk megkérdezett magyar felsőoktatási intézmények közül erre csak a Semmelweis Egyetem tudott válaszolni. Ők azt írták:

„A be nem iratkozók döntően személyes, élethelyzeti vagy munkaerőpiaci okokra hivatkoznak, mint például munkavállalás, vagy a megváltozott családi körülmények, illetve egészségi állapot.”