A Budapesti Corvinus Egyetem korábban elbocsátott docense júliusban pályázott az egyetemet fenntartó MUC Alapítvány kuratóriumába. A minisztérium tájékoztatása szerint pályázata megfelelt a kiírásban szereplő feltételeknek, de a kuratóriumi tagságra végül nem választották ki.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét.
A Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa elé vinne egy nyilatkozatot a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, amely a KEKVA-rendszer jelenlegi formájának megszüntetését sürgeti. A kezdeményezés nemcsak az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának távozását követeli, hanem annak teljes körű és transzparens elszámolását is.
Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. Az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Úttörő kutatás eredményeit mutatják be március 19-én a Budapesti Corvinus Egyetemen: a kutatás szerint az orosz dezinformáció a visegrádi térségben szorosan koordinált módon működik. A kutatást Dr. Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének docense, Oroszország-szakértő vezette.
Több mint 116 ezer szívmegállásos eset adatait vetették össze a 2018 és 2023 közötti hőmérsékleti adatokkal magyar kutatók.
Decemberben még az összes kis nyelvi órát kiszervezték volna, és a nyelvtanárok elbocsátása is napirenden volt. Most azonban úgy tűnik, a hallgatói nyomás hatására a nyelvi kurzusok – legalább a tavaszi félévben – eredeti formájukban megmaradhatnak. A nyelvtanárokról az egyeztetések továbbra is zajlanak, jelenleg átmeneti formában folyik az oktatás az egyetemen.
Nagyrészt elsőéves hallgatókból álló tömeg gyűlt össze hétfő este a Corvinus Egyetem főépülete előtt. A kilátásba helyezett kis nyelvi képzések megszüntetése ellen tüntettek, hangsúlyozva azt, hogy a döntést az egyetem vezetősége mindenféle egyeztetés nélkül hozta meg. A hallgatók három-négyszeres túljelentkezéssel találják szembe magukat a nyelvi tárgyfelvételnél, így még felháborítóbbnak tartják a képzések egyik pillanatról a másikra való megszüntetését. A diákok tárgyalnak az egyetemmel.
A Corvinus Egyetem frissen kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a megszűnő kis nyelvi képzések alernatívájaként kulturális intézetekkel és nagykövetségekkel alakít ki együttműködéseket. A nemzetközi mobilitást is megemlítették, mint a "nyelvtanulás rendkívül hatékony módját."
„Ha az épületek beszélni tudnának, sok mindenről mesélnének” – hangzik a jól ismert mondás, ez pedig az egyetemekkel kapcsolatban hatványozottan igaz. Egyes épületek több mint száz éve állnak a helyükön és több ezer diák fordult meg az előadóikban. A Fortepan fotógyűjteményéből szemezgettünk.
A versenysport mellett a tanulmányaikra is ügyelnek; számos olimpiai magyar vívó a felkészülések és edzések közben még egyetemre jár, vizsgázik, vagy több diplomát is szerzett. Összeszedtük, melyik egyetemeken tanulnak vagy tanultak a 2024-es párizsi olimpia magyar vívói.
Több tízezer diák készült az idei felsőoktatási felvételin valamilyen gazdasági képzésre. Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok.
Hernádi Zsolt szerint az egészből csak azért lett ügy, mert "befújta a szél egy újság szerkesztőségébe".
Ádám Zoltán szerint mondvacsinált okokra hivatkoznak.
Elképesztően magasak a ponthatárok idén is a Corvinuson.
