Úttörő kutatás eredményeit mutatják be március 19-én a Budapesti Corvinus Egyetemen: a kutatás szerint az orosz dezinformáció a visegrádi térségben szorosan koordinált módon működik. A kutatást Dr. Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének docense, Oroszország-szakértő vezette.
A kutatócsoport a négy visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – információs terét vizsgálta. A kutatás a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósult meg.
A kutatók az ukrajnai háború néhány eseményét kiválasztva (a mariupoli szülészet bombázása, a bucsai mészárlás, stb.) elemezték, hogy ezeket az orosz kötődésű, helyi dezinformációs csatornák hogyan, milyen narratívákat használva ábrázolják, és ezek a narratívák hasonló módon, időben és előfordulási gyakorisággal bukkantak-e fel.
A kutatócsoport igazolta, hogy az orosz dezinformáció az egész V4 régiót illetően szorosan koordinálva működik.
A kutatás a „The V4 Region and the War in Ukraine: Lessons in Foreign Information Manipulation and Interference” című projekt keretében valósult meg. Az orosz-ukrán háború kitörése óta a jelenség kiemelt figyelmet kap a nemzetközi tudományos életben. Az Európai Unió és a NATO 2023 óta a FIMI (foreign information manipulation and interference) kifejezést használja az ilyen típusú információs manipuláció leírására.
A kutatás eredményeit március 19-én egy szakmai konferencián ismertetik a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Nyitóképünk illusztráció, AI-generált kép.
Az orosz állami propaganda ereje hatalmas. Pavel Talankin rendező szerint az emberek jelentős része valóban elhiszi a hivatalos narratívát, különösen azok, akiknek nincs hozzáférésük független információforrásokhoz.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
