Úttörő kutatás eredményeit mutatják be március 19-én a Budapesti Corvinus Egyetemen: a kutatás szerint az orosz dezinformáció a visegrádi térségben szorosan koordinált módon működik. A kutatást Dr. Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének docense, Oroszország-szakértő vezette.
A kutatócsoport a négy visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – információs terét vizsgálta. A kutatás a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósult meg.
A kutatók az ukrajnai háború néhány eseményét kiválasztva (a mariupoli szülészet bombázása, a bucsai mészárlás, stb.) elemezték, hogy ezeket az orosz kötődésű, helyi dezinformációs csatornák hogyan, milyen narratívákat használva ábrázolják, és ezek a narratívák hasonló módon, időben és előfordulási gyakorisággal bukkantak-e fel.
A kutatócsoport igazolta, hogy az orosz dezinformáció az egész V4 régiót illetően szorosan koordinálva működik.
A kutatás a „The V4 Region and the War in Ukraine: Lessons in Foreign Information Manipulation and Interference” című projekt keretében valósult meg. Az orosz-ukrán háború kitörése óta a jelenség kiemelt figyelmet kap a nemzetközi tudományos életben. Az Európai Unió és a NATO 2023 óta a FIMI (foreign information manipulation and interference) kifejezést használja az ilyen típusú információs manipuláció leírására.
A kutatás eredményeit március 19-én egy szakmai konferencián ismertetik a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Nyitóképünk illusztráció, AI-generált kép.
Az orosz állami propaganda ereje hatalmas. Pavel Talankin rendező szerint az emberek jelentős része valóban elhiszi a hivatalos narratívát, különösen azok, akiknek nincs hozzáférésük független információforrásokhoz.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
