Úttörő kutatás eredményeit mutatják be március 19-én a Budapesti Corvinus Egyetemen: a kutatás szerint az orosz dezinformáció a visegrádi térségben szorosan koordinált módon működik. A kutatást Dr. Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének docense, Oroszország-szakértő vezette.
A kutatócsoport a négy visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – információs terét vizsgálta. A kutatás a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósult meg.
A kutatók az ukrajnai háború néhány eseményét kiválasztva (a mariupoli szülészet bombázása, a bucsai mészárlás, stb.) elemezték, hogy ezeket az orosz kötődésű, helyi dezinformációs csatornák hogyan, milyen narratívákat használva ábrázolják, és ezek a narratívák hasonló módon, időben és előfordulási gyakorisággal bukkantak-e fel.
A kutatócsoport igazolta, hogy az orosz dezinformáció az egész V4 régiót illetően szorosan koordinálva működik.
A kutatás a „The V4 Region and the War in Ukraine: Lessons in Foreign Information Manipulation and Interference” című projekt keretében valósult meg. Az orosz-ukrán háború kitörése óta a jelenség kiemelt figyelmet kap a nemzetközi tudományos életben. Az Európai Unió és a NATO 2023 óta a FIMI (foreign information manipulation and interference) kifejezést használja az ilyen típusú információs manipuláció leírására.
A kutatás eredményeit március 19-én egy szakmai konferencián ismertetik a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Nyitóképünk illusztráció, AI-generált kép.
Az orosz állami propaganda ereje hatalmas. Pavel Talankin rendező szerint az emberek jelentős része valóban elhiszi a hivatalos narratívát, különösen azok, akiknek nincs hozzáférésük független információforrásokhoz.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
