„A gyerekek úgy isszák magukba a propagandát, mint a vizet” – megszólalt a Putyin-rendszert bemutató dokumentumfilm alkotója

Az orosz állami propaganda ereje hatalmas. Pavel Talankin rendező szerint az emberek jelentős része valóban elhiszi a hivatalos narratívát, különösen azok, akiknek nincs hozzáférésük független információforrásokhoz.

Az orosz iskolákban már a háborús narratívára nevelik a diákokat, a tanárok egy része pedig kényszerből közvetíti a propagandát – erről beszélt Pavel Talankin a HVG-nek, aki titokban rögzítette, mi történik egy orosz iskolában a háború kitörése után. A Senki tanár úr Putyin ellen rendezője szerint amíg Putyin él, biztosan marad az elnyomás – és utána sem tűnik el egyik napról a másikra.

Az interjú a HVG 2026. február 26-i számában jelent meg.

Talankin szerint az orosz oktatási rendszer sajátossága, hogy az alsó tagozatban egyetlen tanító foglalkozik a gyerekekkel, aki minden alapvető tantárgyat oktat. Ebben az életkorban a diákok erősen kötődnek ehhez a tekintélyszemélyhez, és hajlamosak kritikátlanul elfogadni mindazt, amit mond.

„Minden szavát úgy szívják be, mint a szivacs a vizet” – fogalmazott. Ha a tanár a háborút támogatja, a diákok is könnyen átveszik ezt az álláspontot.

A rendező szerint vannak pedagógusok, akik nem értenek egyet a rendszerrel, de kénytelenek azt tanítani, amit előírnak nekik. Sokan inkább felmondtak: csak 2023-ban több százezer tanár hagyta el a pályát. Az iskolákban központilag összeállított anyagok jelennek meg, amelyek a háborút igazoló narratívát közvetítik.

Ezért nagyon fontos dokumentumfilm most a Senki tanár úr Putyin ellen

Mi történik akkor, ha egy tanár nem hajlandó elmondani a diákjainak azt, amit a hatalom elvár tőle? Ha nem akar propagandát tanítani, csak egyszerűen nem hazudni? A Senki tanár úr Putyin ellen című dokumentumfilm egy orosz kisvárosi iskola mindennapjain keresztül mutatja meg, hogyan válik az oktatás a politikai nyomásgyakorlás eszközévé.

Már nem csak Ukrajnáról szól

A propaganda üzenete az évek során változott. A hivatalos kommunikáció ma már nem pusztán Ukrajnáról, hanem „a Nyugat és a NATO elleni harcról” beszél. A konfliktust történelmi léptékű küzdelemként állítják be, miközben a cenzúra továbbra is erős.

Jövőre nem oktathatnak amerikai sportokat az orosz iskolák

„Milliókhoz nem jut el a legalapvetőbb információ” – mondta Talankin. Bár léteznek technikai eszközök a cenzúra megkerülésére, ezek használata korlátozott, különösen a kisebb településeken. Bár léteznek technikai megoldások a cenzúra megkerülésére, ezek használata nem általános.

Talankin szerint akkor döntötte el végleg, hogy meg kell mutatnia a világnak, mi történik, amikor egy tanár arról beszélt a gyerekeknek, hogy az oroszok, ukránok és beloruszok „testvérnépek”, de Ukrajnát „fel kell szabadítani” a neonácizmus alól.

Abban a pillanatban azt mondtam magamnak: ez az anyag olyan tanúvallomás, amit nem tarthatok meg magamnak.

– hangsúlyozta a rendező.

A filmben szereplő diákok közül többen látták az alkotást, és nem érezték árulásnak a bemutatását. Volt, aki inkább azt sajnálta, hogy keveset szerepelt.

Titokban hagyta el az országot

A Senki tanúr úr Putyin ellen film bemutatása után a hatóságok hivatalosan nem indítottak eljárást, de a Talankin szerint a helyi közösségben gyakorlatilag „eltörölték”. Azt üzenték: ne beszéljenek róla, a film nem létezik, ő maga sem létezik. A legnagyobb orosz közösségi platformon sem esett szó sem róla, sem az alkotásról.

Az iskolában a titkosszolgálat emberei is megjelentek, és figyelmeztették az ott dolgozókat.

A rendező titkos üzenetküldő alkalmazáson keresztül tartotta a kapcsolatot a film külföldi stábjával. Úgy utazott Törökországba, mintha csak szabadságra menne, és még visszaútra szóló jegyet is váltott, hogy ne keltsen gyanút. A határon nem állították meg.

Isztambulban találkozott először a producerrel és a rendezővel, és az EU-s vízumra várva kezdték el összeállítani a filmet.

„Amíg Putyin él, marad az elnyomás”

Arra a kérdésre, meddig tarthat még az elnyomás, Talankin úgy fogalmaz: amíg Putyin él, biztosan. Szerinte még a rendszer esetleges bukása után is hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy az orosz társadalom szembenézzen azzal, mi történt az elmúlt években.

Úgy látja, csak a múlt részletes feltárása akadályozhatja meg, hogy a közelmúlt eseményei megismétlődjenek. A rendező jelenleg nem térhet haza, mert attól tart, hogy börtön várna rá. Ennek ellenére nem fél a megtorlástól. Úgy fogalmaz: ha elhallgattatnák, az csak a hatalomnak ártana még jobban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.