Az orosz állami propaganda ereje hatalmas. Pavel Talankin rendező szerint az emberek jelentős része valóban elhiszi a hivatalos narratívát, különösen azok, akiknek nincs hozzáférésük független információforrásokhoz.
Az orosz iskolákban már a háborús narratívára nevelik a diákokat, a tanárok egy része pedig kényszerből közvetíti a propagandát – erről beszélt Pavel Talankin a HVG-nek, aki titokban rögzítette, mi történik egy orosz iskolában a háború kitörése után. A Senki tanár úr Putyin ellen rendezője szerint amíg Putyin él, biztosan marad az elnyomás – és utána sem tűnik el egyik napról a másikra.
Az interjú a HVG 2026. február 26-i számában jelent meg.
Talankin szerint az orosz oktatási rendszer sajátossága, hogy az alsó tagozatban egyetlen tanító foglalkozik a gyerekekkel, aki minden alapvető tantárgyat oktat. Ebben az életkorban a diákok erősen kötődnek ehhez a tekintélyszemélyhez, és hajlamosak kritikátlanul elfogadni mindazt, amit mond.
„Minden szavát úgy szívják be, mint a szivacs a vizet” – fogalmazott. Ha a tanár a háborút támogatja, a diákok is könnyen átveszik ezt az álláspontot.
A rendező szerint vannak pedagógusok, akik nem értenek egyet a rendszerrel, de kénytelenek azt tanítani, amit előírnak nekik. Sokan inkább felmondtak: csak 2023-ban több százezer tanár hagyta el a pályát. Az iskolákban központilag összeállított anyagok jelennek meg, amelyek a háborút igazoló narratívát közvetítik.
Mi történik akkor, ha egy tanár nem hajlandó elmondani a diákjainak azt, amit a hatalom elvár tőle? Ha nem akar propagandát tanítani, csak egyszerűen nem hazudni? A Senki tanár úr Putyin ellen című dokumentumfilm egy orosz kisvárosi iskola mindennapjain keresztül mutatja meg, hogyan válik az oktatás a politikai nyomásgyakorlás eszközévé.
A propaganda üzenete az évek során változott. A hivatalos kommunikáció ma már nem pusztán Ukrajnáról, hanem „a Nyugat és a NATO elleni harcról” beszél. A konfliktust történelmi léptékű küzdelemként állítják be, miközben a cenzúra továbbra is erős.
Jövőre nem oktathatnak amerikai sportokat az orosz iskolák
„Milliókhoz nem jut el a legalapvetőbb információ” – mondta Talankin. Bár léteznek technikai eszközök a cenzúra megkerülésére, ezek használata korlátozott, különösen a kisebb településeken. Bár léteznek technikai megoldások a cenzúra megkerülésére, ezek használata nem általános.
Talankin szerint akkor döntötte el végleg, hogy meg kell mutatnia a világnak, mi történik, amikor egy tanár arról beszélt a gyerekeknek, hogy az oroszok, ukránok és beloruszok „testvérnépek”, de Ukrajnát „fel kell szabadítani” a neonácizmus alól.
Abban a pillanatban azt mondtam magamnak: ez az anyag olyan tanúvallomás, amit nem tarthatok meg magamnak.
– hangsúlyozta a rendező.
A filmben szereplő diákok közül többen látták az alkotást, és nem érezték árulásnak a bemutatását. Volt, aki inkább azt sajnálta, hogy keveset szerepelt.
A Senki tanúr úr Putyin ellen film bemutatása után a hatóságok hivatalosan nem indítottak eljárást, de a Talankin szerint a helyi közösségben gyakorlatilag „eltörölték”. Azt üzenték: ne beszéljenek róla, a film nem létezik, ő maga sem létezik. A legnagyobb orosz közösségi platformon sem esett szó sem róla, sem az alkotásról.
Az iskolában a titkosszolgálat emberei is megjelentek, és figyelmeztették az ott dolgozókat.
A rendező titkos üzenetküldő alkalmazáson keresztül tartotta a kapcsolatot a film külföldi stábjával. Úgy utazott Törökországba, mintha csak szabadságra menne, és még visszaútra szóló jegyet is váltott, hogy ne keltsen gyanút. A határon nem állították meg.
Isztambulban találkozott először a producerrel és a rendezővel, és az EU-s vízumra várva kezdték el összeállítani a filmet.
Arra a kérdésre, meddig tarthat még az elnyomás, Talankin úgy fogalmaz: amíg Putyin él, biztosan. Szerinte még a rendszer esetleges bukása után is hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy az orosz társadalom szembenézzen azzal, mi történt az elmúlt években.
Úgy látja, csak a múlt részletes feltárása akadályozhatja meg, hogy a közelmúlt eseményei megismétlődjenek. A rendező jelenleg nem térhet haza, mert attól tart, hogy börtön várna rá. Ennek ellenére nem fél a megtorlástól. Úgy fogalmaz: ha elhallgattatnák, az csak a hatalomnak ártana még jobban.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
