Felvonulásokat szerveznek nekik, propaganda játékokat kapnak, közben pedig a fronton harcoló katonáknak kell ruhákat varrniuk vagy mobil kályhát készíteniük az orosz iskolásoknak.
Háborúra készíti a gyerekeket Oroszország az oktatás és az iskolai tanterv radikális átalakításával - állítja a CNN.
A lap szerint az orosz iskolákban az orosz-ukrán háború - vagy ahogy ők nevezik, a "különleges katonai hadművelet" - kezdete óta kiemelt figyelmet kap a fegyveres erőkben való szolgálat és a haza védelmének népszerűsítése. Egyre több óvodában és iskolában kell a gyerekeknek egyenruhát viselni és menetgyakorlaton részt venni, míg a nagyobbakat lövészárkok ásására és a valódi fegyverekkel történő célzásra oktatják, de Szergej Krakcov oktatási miniszter nyilatkozata szerint az országban körülbelül tízezer "katonai" klub is működik az iskolákban és a főiskolákon.
Belgorodban például a 7-8 éves gyerekeket többek között arra tanítják, hogy hogyan kell az automata fegyvereket használni és géppisztolyt összeszerelni, de nem ritkák a felvonulások sem, amiken a gyerekek egyenruhában, automata fegyverekre hasonlító utánzatot szorongatva vonulnak fel. Asztrahán városában ugyanakkor nem olyan rég az ukrajnai háború jelképeként elhíresült "Z" betűs játékjárművekkel ajándékozták meg az óvodásokat. Az Egységes Oroszország párt pedig iskolás gyerekekkel varrat nadrágokat és sapkákat a katonáknak Vlagyivosztok városában, míg a voronyezsi műszaki iskola diákjainak már mobil kályhákat és lövészárok-gyertyákat kell gyártaniuk, a fogyatékossággal élő diákoknak pedig fejpántokat és kötszereket.
Mindezek mellett Vlagyimir Putyin augusztusban egy olyan törvényt is aláírt, ami 2024-től „A biztonság és a haza védelmének alapjai" nevű új kötelező tantárgyat vezetné be az iskolákban, de olyan tanfolyamokat is meghirdettek a gyerekek számára, amik szintén a katonáskodást és a háborúzást népszerűsítik, többek között katonai sportjátékokkal, veteránokkal való találkozással és katonai egységekhez való kiándulással.
Putyin ugyanakkor az utasítások mellett maga is kiveszi a részét a gyerekek militarizálásából, legutóbb például a Kremlben tartott egy olyan előadást, amiben egy nagyapja által küldött, a II. világháború idején írt levélről számolt be egy iskolás csoportnak. Az sem ritka ugyanakkor, hogy katonák látogassanak el az iskolákba, akik az Ukrajnában szerzett "tapasztalataikról" beszélnek a tanulóknak, azokat a nézeteket hangsúlyozva, amik az új orosz tankönyvekben is szerepelnek. Ami egyébként az 1956-os magyarországi eseményekkel kapcsolatban is azt írja, hogy
"A magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában".
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
