Nagy hibának tartja Magyarország elengedését az új orosz állami történelemtankönyv, ami szerint az 1956-os forradalom idején a fasiszta Magyarország volt katonái lázadtak fel és követtek el gyilkosságokat, a Szovjetunió pedig csak segített ennek elfojtásában.
A G7 birtokába jutott új orosz állami történelemtankönyv a magyar vonatkozású részében azt írja, hiba volt a szovjet szatellitállamok, így Magyarország és Csehszlovákia elengedése is. A tankönyv egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy "egy különösen átgondolatlan döntés volt, mert a szovjet katonai jelenlét gyengülése a szövetséges országokban a nacionalista és szovjetellenes érzelmek erősödését okozta”.
"Sztálin személyi kultuszának kritikáját számos kelet-európai országban felhasználták a szovjetellenes erők. (…) A magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában"
- írják. A tankönyv szövegéből pedig az is kiderült, hogy állításuk szerint Oroszország pénzzel, beruházásokkal és szakemberekkel "önzetlenül támogatta a többi szovjet tagköztársaságot", a Szovjetunió pedig önmagában sikertörténet.
A könyv egyébként körülbelül száz oldalon keresztül foglalkozik Putyin elnökségével, de 18 oldalt szentel a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborúnak, amelyről továbbra is fenntartják azt az állítást, hogy azért van rá szükség, mert a 90-es évek óta már több generáció is „Oroszországgal szembeni ellenszenvvel, neonáci eszméken nevelkedett”. Korábban pedig már azt is megírtuk, hogy a tankönyv szerint Ukrajna csak "a Nyugat találmánya", a Nyugatnak pedig az a célja, hogy elpusztítsa Oroszországot.
A tizenegyedikeseknek szánt állami tankönyvet egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója, a történelemtudományokból doktorált Vlagyimir Megyinszkij írta, aki egyébként korábban kulturális miniszterként kirúgta a moszkvai levéltár vezetőjét, aki állítólag megkérdőjelezte a "nagy honvédő háború" során a német tankoszlopot Moszkva előtt megállító 28 katona történetének történelmi hitelességét.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
