Jövőre nem oktathatnak amerikai sportokat az orosz iskolák

A javaslatot azzal indokolták, hogy a külföldi sportágak nem felelnek meg a „hazai történelmi tapasztalatoknak és hagyományoknak, a nemzet erkölcsi és etikai normáinak”.

  • Rodler Lili

Nem csak az amerikai sportágakat távolítanák el a testneveléstantervekből, hanem a „masszázs és fürdőkezeléseket” is. Ez a kettő nem különálló része volt a tantervnek, hanem szorosan kapcsolódtak olyan sportokhoz, mint a kötélmászás, illetve a tollaslabda oktatáshoz valamiért külön mellé emelték a fürdőkezeléseket. Ez esetben azzal indokolták a kizárásukat, hogy nem felelenek meg az „az iskolások életkorral összefüggő pszichofiziológiájával”. A nemrég megjelent rendelettervezet a 444.hu szúrta ki az Rbc.ru oldalán.

A golfnak és a cheerleadingnek korán leáldozott, pedig egy idén áprilisban bejelentett miniszteri rendeletben, több más „egzotikus” sporttal együtt, decembertől ezeket is választhatták volna az orosz diákok. Akkor az Oktatási Miniszter úgy fogalmazot, hogy az iskolák maguk dönthetnek majd a kiegészítő és tanórán kívüli tevékenységek moduljával kapcsolatban.

A tervezetben viszont nem csak a testnevelés órákkal kapcsolatban születnének új szabályok. Az Oktatási Minisztérium szeretne bizonyos szavakat, kifejezéseket kivonni az oktatási programokból. Ezek a szavak a következőek:

  • zaklatás
  • (biológiai) nem
  • tolerancia
  • családi erőszak

A megoldás ezzel kapcsolatban az lenne, hogy a kifejezéseket „érthető és semleges variánsokra” cserélnék.

„A rendelettervezet az oktatási rendszert kívánja visszaterelni a nemzeti nevelési eszmény felé, amely az összoroszországi civil és kulturális identitás megerősítését célzó kiemelt kormányzati feladatok egyike, és az orosz nemzetbiztonság legfontosabb feladata az oktatás és a kultúra területén” – olvasható a minisztérium indoklásban.

A rendelettervezetet egyenlőre még tárgyalják, ha életbe is lép, az majd csak 2025 szeptember elsejétől történik meg.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.