Jövőre nem oktathatnak amerikai sportokat az orosz iskolák

A javaslatot azzal indokolták, hogy a külföldi sportágak nem felelnek meg a „hazai történelmi tapasztalatoknak és hagyományoknak, a nemzet erkölcsi és etikai normáinak”.

  • Rodler Lili

Nem csak az amerikai sportágakat távolítanák el a testneveléstantervekből, hanem a „masszázs és fürdőkezeléseket” is. Ez a kettő nem különálló része volt a tantervnek, hanem szorosan kapcsolódtak olyan sportokhoz, mint a kötélmászás, illetve a tollaslabda oktatáshoz valamiért külön mellé emelték a fürdőkezeléseket. Ez esetben azzal indokolták a kizárásukat, hogy nem felelenek meg az „az iskolások életkorral összefüggő pszichofiziológiájával”. A nemrég megjelent rendelettervezet a 444.hu szúrta ki az Rbc.ru oldalán.

A golfnak és a cheerleadingnek korán leáldozott, pedig egy idén áprilisban bejelentett miniszteri rendeletben, több más „egzotikus” sporttal együtt, decembertől ezeket is választhatták volna az orosz diákok. Akkor az Oktatási Miniszter úgy fogalmazot, hogy az iskolák maguk dönthetnek majd a kiegészítő és tanórán kívüli tevékenységek moduljával kapcsolatban.

A tervezetben viszont nem csak a testnevelés órákkal kapcsolatban születnének új szabályok. Az Oktatási Minisztérium szeretne bizonyos szavakat, kifejezéseket kivonni az oktatási programokból. Ezek a szavak a következőek:

  • zaklatás
  • (biológiai) nem
  • tolerancia
  • családi erőszak

A megoldás ezzel kapcsolatban az lenne, hogy a kifejezéseket „érthető és semleges variánsokra” cserélnék.

„A rendelettervezet az oktatási rendszert kívánja visszaterelni a nemzeti nevelési eszmény felé, amely az összoroszországi civil és kulturális identitás megerősítését célzó kiemelt kormányzati feladatok egyike, és az orosz nemzetbiztonság legfontosabb feladata az oktatás és a kultúra területén” – olvasható a minisztérium indoklásban.

A rendelettervezetet egyenlőre még tárgyalják, ha életbe is lép, az majd csak 2025 szeptember elsejétől történik meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.