Mi történik akkor, ha egy tanár nem hajlandó elmondani a diákjainak azt, amit a hatalom elvár tőle? Ha nem akar propagandát tanítani, csak egyszerűen nem hazudni? A Senki tanár úr Putyin ellen című dokumentumfilm egy orosz kisvárosi iskola mindennapjain keresztül mutatja meg, hogyan válik az oktatás a politikai nyomásgyakorlás eszközévé.
Az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) egyik közönségdíjas filmje lett és Oscar-jelölést szerzett a legjobb dokumentumfilm kategóriában a Senki tanár úr Putyin ellen című dokumentumfilm.
A Senki tanár úr Putyin ellen egy orosz tanár, Pavel „Pasa” Talankin szemszögéből mutatja be, hogyan épül be az állami propaganda az orosz iskolák mindennapjaiba az orosz-ukrán háború kitörése után. Talankin egy uráli kisváros iskolájában dolgozott videósként és rendezvényszervezőként: eredetileg az volt a feladata, hogy dokumentálja az iskolai eseményeket.
A háborúval azonban minden megváltozott. Az iskolákban kötelezővé váltak az úgynevezett „hazafias” programok, a tanároktól pedig elvárták, hogy a hivatalos állami narratívát közvetítsék a diákok felé. Talankinnak is dokumentálnia kellett volna azokat az eseményeket, amelyek nyíltan a rendszer propagandáját szolgálták.
A film azt mutatja meg, hogyan kerül egy „átlagos” tanár egyre nagyobb nyomás alá pusztán azért, mert nem hajlandó Putyin politikáját visszhangozni a diákjai előtt. A történetben megjelenik a megfigyelés, a megfélemlítés és a szakmai ellehetetlenítés is – mindaz, ami egy autoriter rendszerben gyorsan az ellenállás következménye lehet.
A Senki tanár úr Putyin ellen rendezője, Pavel Talankin a Telexnek adott interjújában arról beszélt, hogy filmje nemcsak Putyin rendszeréről szól, hanem arról a folyamatról is, amelyben az orosz állam tudatosan formálja a gyerekek gondolkodását.
A filmem épp azt mutatja meg, hogy ez nemcsak Putyinról szól, hanem arról, hogy most neveli ki a gyerekekből az utána következő, hozzá lojális generációt
– fogalmazott.
Talankin szerint az iskolákban bevezetett kötelező „hazafias órák”, a militarizált reggeli zászlófelvonások és az ideológiai nevelés mind azt szolgálják, hogy a háborút és a hatalom narratíváját természetesként fogadják el a diákok.
A rendező arról is beszélt, hogy sokáig nem tudta, egyedül van-e a gondolataival: „Oroszországban sokszor nehéz megmondani, hogy egyedül vagy-e a gondolataiddal, vagy sem”, különösen egy kisvárosban, ahol a nyílt politikai beszéd tabunak számít. A film elkészülése után azonban váratlanul sok tanártól és magánszemélytől kapott támogató üzenetet. Talankin szerint ez is bizonyítja, hogy az oktatás ideológiai átalakítása sokakat feszélyez, még akkor is, ha kevesen mernek nyíltan beszélni róla. Úgy látja, a putyini rendszer akkor is velünk maradhat, ha egyszer maga Putyin eltűnik: „Putyin után is van putyinizmus” – mondta, utalva arra, hogy a most formált generációk hosszú távon határozhatják meg Oroszország jövőjét.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
