Ezért nagyon fontos dokumentumfilm most a Senki tanár úr Putyin ellen
Mi történik akkor, ha egy tanár nem hajlandó elmondani a diákjainak azt, amit a hatalom elvár tőle? Ha nem akar propagandát tanítani, csak egyszerűen nem hazudni? A Senki tanár úr Putyin ellen című dokumentumfilm egy orosz kisvárosi iskola mindennapjain keresztül mutatja meg, hogyan válik az oktatás a politikai nyomásgyakorlás eszközévé.
Az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) egyik közönségdíjas filmje lett és Oscar-jelölést szerzett a legjobb dokumentumfilm kategóriában a Senki tanár úr Putyin ellen című dokumentumfilm.
Egy tanár, aki nem akar hazudni
A Senki tanár úr Putyin ellen egy orosz tanár, Pavel „Pasa” Talankin szemszögéből mutatja be, hogyan épül be az állami propaganda az orosz iskolák mindennapjaiba az orosz-ukrán háború kitörése után. Talankin egy uráli kisváros iskolájában dolgozott videósként és rendezvényszervezőként: eredetileg az volt a feladata, hogy dokumentálja az iskolai eseményeket.
A háborúval azonban minden megváltozott. Az iskolákban kötelezővé váltak az úgynevezett „hazafias” programok, a tanároktól pedig elvárták, hogy a hivatalos állami narratívát közvetítsék a diákok felé. Talankinnak is dokumentálnia kellett volna azokat az eseményeket, amelyek nyíltan a rendszer propagandáját szolgálták.
A film azt mutatja meg, hogyan kerül egy „átlagos” tanár egyre nagyobb nyomás alá pusztán azért, mert nem hajlandó Putyin politikáját visszhangozni a diákjai előtt. A történetben megjelenik a megfigyelés, a megfélemlítés és a szakmai ellehetetlenítés is – mindaz, ami egy autoriter rendszerben gyorsan az ellenállás következménye lehet.
Putyin után is van putyinizmus
A Senki tanár úr Putyin ellen rendezője, Pavel Talankin a Telexnek adott interjújában arról beszélt, hogy filmje nemcsak Putyin rendszeréről szól, hanem arról a folyamatról is, amelyben az orosz állam tudatosan formálja a gyerekek gondolkodását.
A filmem épp azt mutatja meg, hogy ez nemcsak Putyinról szól, hanem arról, hogy most neveli ki a gyerekekből az utána következő, hozzá lojális generációt
– fogalmazott.
Talankin szerint az iskolákban bevezetett kötelező „hazafias órák”, a militarizált reggeli zászlófelvonások és az ideológiai nevelés mind azt szolgálják, hogy a háborút és a hatalom narratíváját természetesként fogadják el a diákok.
A rendező arról is beszélt, hogy sokáig nem tudta, egyedül van-e a gondolataival: „Oroszországban sokszor nehéz megmondani, hogy egyedül vagy-e a gondolataiddal, vagy sem”, különösen egy kisvárosban, ahol a nyílt politikai beszéd tabunak számít. A film elkészülése után azonban váratlanul sok tanártól és magánszemélytől kapott támogató üzenetet. Talankin szerint ez is bizonyítja, hogy az oktatás ideológiai átalakítása sokakat feszélyez, még akkor is, ha kevesen mernek nyíltan beszélni róla. Úgy látja, a putyini rendszer akkor is velünk maradhat, ha egyszer maga Putyin eltűnik: „Putyin után is van putyinizmus” – mondta, utalva arra, hogy a most formált generációk hosszú távon határozhatják meg Oroszország jövőjét.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.
Az országgyűlési képviselő részletesen kifejtette, mennyi adminisztrációs munkája van a pedagógusoknak, és emellett szinte alig jut idő a diákok nevelésére.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re. Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
