Amikor a BME és a Közgáz még egy egyetem volt – régi fotókon a hazai felsőoktatási intézmények

Budapesti Corvinus Egyetem

Nagy múltú egyetemeink egyike. Közvetlen elődje a Keleti Kereskedelmi Akadémia, amit 1899-ben alapítottak és önálló állami főiskolaként funkcionált.

 

Az egyetemi szintű képzés – a világ összes országához hasonlóan - 1920-ban indult meg az önállóan működő budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi karon. Az oktatás négy szakcsoportban (Egyetemes közgazdasági, Mezőgazdasági, Kereskedelmi, valamint Konzuli és külképviseleti szak) kezdődött meg. A tanulmányi idő 8 félév volt, amely az utolsó szigorlattal (ez egyben az államvizsga is volt) zárult le.

A közigazgatási és a közgazdasági és kereskedelmi szak hallgatói „okleveles közgazda”; a mezőgazdasági szak hallgatói pedig „okleveles mezőgazda” képesítést szereztek.

 

1934-ben az első magyarországi egyetemi integráció keretében a Közgazdaságtudományi Kar a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik fakultása lett. Ez annyit tesz, hogy rövid időre a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel „egybeolvadtak”. Így jött létre a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Ez viszont a második világháború után megváltozott.

 

A háború után különvált a BME-től, de a "Közgáz" nem viselhette sokáig a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem nevet. Átkeresztelték Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre és ez így is maradt egészen 1990-ig. Mai nevét 2004 óta viseli.

 

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)

Az egykori ELTE valójában nem a fővárosban jött létre, ugyanis elődjét Nagyszombaton (ma Szlovákia) alapította meg Pázmány Péter a Nagyszombati Jezsuita Egyetemet - mindezt a 17. században, 1635-ben. Innen kezdődött minden, ám később az egyetem elköltözött, akkor még nem Pestre, hanem Budára és egy eléggé impozáns helyre, a királyi palotába.

Ezekből az időkből sajnos képet nem leltünk fel a Fortepan oldalán, a legkorábbi fotó az 1800-as évek végéről származik, az egyetem Élettani Intézetéről.

Ez egyébként az az épület, ami az ELTE Bölcsészettudományi Karán található elhanyagolt E épület. Szkalnitzky Antal tervezte és ebben az épületben kísérletezett Eötvös Lóránd fizikus is.

 

Ezen a képen szintén a BTK látható 1953-ban a Múzeum körútról nézve, a távolban pedig felsejlik az Astoria.

 

Ez pedig az ELTE Egyetem téri épülete 1959-ben. Ez a mai Állam- és Jogtudományi kar.

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

Bár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története egészen a 18. századig nyúlik vissza, a mai lágymányosi campus területén csak az 1909/10-es tanévtől működik. Ekkorra készült el Hauszmann Alajos, Czigler Győző és Pecz Samu tervei alapján a központi, "K" épület. Akkor is Műegyetemként emlegették, de akkor még Királyi József Műegyetem, majd Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemként szerepelt a köztudatban.

 

Ezen a fotón a BME K épületében aulájában egy Jancsó Endre és Szokolay András által tervezett M-22 műrepülhető vitorlázó repülőgépet helyeztek el, ami a Turul nevet kapta.

 

Az első világháború közvetlenül nem érintette a Műegyetem működését, a második már annál inkább: az egyetem területén is harcok dúltak, az épületekben, berendezési tárgyakban, és a felszerelésekben is hatalmas kár keletkezett. A harcok végeztével 1945 áprilisában megindult a tanítás - ezzel egyidőben folyt az újjáépítés is, amely 1949-re fejeződött be. Az egyetem sokszoros bővülése miatt többször küzdöttek helyhiánnyal, de a szerencsés telekválasztás miatt nem kellett elköltözniük, bővülhettek további épületekkel.

Ezen az 1966-os képen a Petőfi híd budai hídfőjénél található épületet lehet látni.

Itt pedig a ma is álló Oktatóreaktor építése zajlik ’69-ben.

 

November 25-én elindítjuk az ország egyetemi szépségversenyét, amelynek keretében arra vagyunk, hogy szerintetek melyik magyar egyetemnek van a legszebb épülete.

Addig is megnézhetitek, hogy melyek az USA legszebb egyetemei.