Amikor a BME és a Közgáz még egy egyetem volt – régi fotókon a hazai felsőoktatási intézmények

„Ha az épületek beszélni tudnának, sok mindenről mesélnének” – hangzik a jól ismert mondás, ez pedig az egyetemekkel kapcsolatban hatványozottan igaz. Egyes épületek több mint száz éve állnak a helyükön és több ezer diák fordult meg az előadóikban. A Fortepan fotógyűjteményéből szemezgettünk.

  • Rodler Lili

Budapesti Corvinus Egyetem

Nagy múltú egyetemeink egyike. Közvetlen elődje a Keleti Kereskedelmi Akadémia, amit 1899-ben alapítottak és önálló állami főiskolaként funkcionált.

 

Az épület 1874-ben
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Az egyetemi szintű képzés – a világ összes országához hasonlóan - 1920-ban indult meg az önállóan működő budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi karon. Az oktatás négy szakcsoportban (Egyetemes közgazdasági, Mezőgazdasági, Kereskedelmi, valamint Konzuli és külképviseleti szak) kezdődött meg. A tanulmányi idő 8 félév volt, amely az utolsó szigorlattal (ez egyben az államvizsga is volt) zárult le.

A közigazgatási és a közgazdasági és kereskedelmi szak hallgatói „okleveles közgazda”; a mezőgazdasági szak hallgatói pedig „okleveles mezőgazda” képesítést szereztek.

 

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

1934-ben az első magyarországi egyetemi integráció keretében a Közgazdaságtudományi Kar a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik fakultása lett. Ez annyit tesz, hogy rövid időre a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel „egybeolvadtak”. Így jött létre a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Ez viszont a második világháború után megváltozott.

 

Fortepan / Hanser Mária

A háború után különvált a BME-től, de a "Közgáz" nem viselhette sokáig a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem nevet. Átkeresztelték Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre és ez így is maradt egészen 1990-ig. Mai nevét 2004 óta viseli.

 

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)

Az egykori ELTE valójában nem a fővárosban jött létre, ugyanis elődjét Nagyszombaton (ma Szlovákia) alapította meg Pázmány Péter a Nagyszombati Jezsuita Egyetemet - mindezt a 17. században, 1635-ben. Innen kezdődött minden, ám később az egyetem elköltözött, akkor még nem Pestre, hanem Budára és egy eléggé impozáns helyre, a királyi palotába.

Ezekből az időkből sajnos képet nem leltünk fel a Fortepan oldalán, a legkorábbi fotó az 1800-as évek végéről származik, az egyetem Élettani Intézetéről.

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Ez egyébként az az épület, ami az ELTE Bölcsészettudományi Karán található elhanyagolt E épület. Szkalnitzky Antal tervezte és ebben az épületben kísérletezett Eötvös Lóránd fizikus is.

 

Fortepan / Fortepan

Ezen a képen szintén a BTK látható 1953-ban a Múzeum körútról nézve, a távolban pedig felsejlik az Astoria.

 

Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György

Ez pedig az ELTE Egyetem téri épülete 1959-ben. Ez a mai Állam- és Jogtudományi kar.

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

Bár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története egészen a 18. századig nyúlik vissza, a mai lágymányosi campus területén csak az 1909/10-es tanévtől működik. Ekkorra készült el Hauszmann Alajos, Czigler Győző és Pecz Samu tervei alapján a központi, "K" épület. Akkor is Műegyetemként emlegették, de akkor még Királyi József Műegyetem, majd Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemként szerepelt a köztudatban.

 

A BME épülete 1919-ben
Fortepan / Péchy László
Szintén a BME épülete, csak 1909-ben
Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Sohn
Fortepan / Vojnich Pál

Ezen a fotón a BME K épületében aulájában egy Jancsó Endre és Szokolay András által tervezett M-22 műrepülhető vitorlázó repülőgépet helyeztek el, ami a Turul nevet kapta.

 

BME a II. Világháború okozta károk újáépítésekor
Fortepan / Fortepan

Az első világháború közvetlenül nem érintette a

Műegyetem

működését, a második már annál inkább: az egyetem területén is harcok dúltak, az épületekben, berendezési tárgyakban, és a felszerelésekben is hatalmas kár keletkezett. A harcok végeztével 1945 áprilisában megindult a tanítás - ezzel egyidőben folyt az újjáépítés is, amely 1949-re fejeződött be. Az egyetem sokszoros bővülése miatt többször küzdöttek helyhiánnyal, de a szerencsés telekválasztás miatt nem kellett elköltözniük, bővülhettek további épületekkel.

Ezen az 1966-os képen a Petőfi híd budai hídfőjénél található épületet lehet látni.

Fortepan / Középületépítő Vállalat - Kreszán Albert - Koczka András - Kemecsei József

Itt pedig a ma is álló Oktatóreaktor építése zajlik ’69-ben.

 

Fortepan / Középületépítő Vállalat - Kreszán Albert - Koczka András - Kemecsei József

November 25-én elindítjuk az ország egyetemi szépségversenyét, amelynek keretében arra vagyunk, hogy szerintetek melyik magyar egyetemnek van a legszebb épülete.

Addig is megnézhetitek, hogy melyek az USA legszebb egyetemei.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu