A világ legjobb 2 százaléka közé került 57 BME-s kutató

Megjelent az idei lista a tudományos világ legjobbjairól.

Nemrég megjelent a tudományos kutatókat publikációik hivatkozásai alapján rangsoroló Stanford-lista legújabb kiadása. A rangsort a kaliforniai Stanford University és a tudományos folyóiratairól ismert Elsevier kiadóvállalat munkatársai közlik évről évre a Scopus adatbázis alapján.

Az idei listán 57, a BME-hez kötődő név szerepel – számolt be a hírről az egyetem. Az intézmény kutatók közül 51-en jelenleg is aktívak, továbbá 6 olyan elhunyt személy szerepel még rajta, akik a munkáik idézettsége miatt továbbra is a világ élvonalában vannak.

A lista összeállításához 20 tudományterületet vizsgálnak és hat mutatót használnak: az összes hivatkozást, a Hirsch-indexet, a társszerzőséggel módosított Schreiber-indexet, az egyszerzős, az egy-, illetve elsőszerzős és az egy-, illetve első vagy utolsó szerzős cikkekre kapott hivatkozások számát.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.