A Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa elé vinne egy nyilatkozatot a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, amely a KEKVA-rendszer jelenlegi formájának megszüntetését sürgeti. A kezdeményezés nemcsak az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának távozását követeli, hanem annak teljes körű és transzparens elszámolását is.
Petíciót indított Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) a Covinuson működő szervezetének elnöke. A kezdeményezésben nemcsak a Corvinust fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának lemondását követeli, hanem annak teljes körű és transzparens elszámolását is.
A petíció szövegében az áll, hogy a Corvinus Szenátusának ki kellene mondania, hogy egyetért a MOME Szenátusának korábbi nyilatkozatával, amely a magyar tudományos élet szabadságának, az egyetemek autonómiájának és az akadémiai szabadságnak a helyreállítását sürgette. Toronyai szerint ennek feltétele, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi, vagyis KEKVA-rendszert jelenlegi formájában meg kell szüntetni vagy alapjaiban át kell alakítani.
A nyilatkozattervezet úgy fogalmaz:
a közvetlen politikai kontrollt fel kell váltania a szakmai függetlenségnek és az akadémiai önrendelkezésnek.
A petíció első lépésként azt javasolja, hogy a Corvinus Szenátusa szólítsa fel a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumát a lemondásra. A Szenátus ezt követően olyan ügyvivő testületnek tekintené a kuratóriumot, amely önállóan már nem hozhatna az egyetem működésének biztosításán túlmutató döntéseket, és az egyetem vezetőinek, valamint Szenátusának beleegyezése nélkül nem vállalhatna jövőbeli kötelezettségeket az intézmény nevében.
A petíció második pontja szerint a kuratóriumnak teljes, átfogó és transzparens elszámolást kellene adnia. Ez kiterjedne a pénzügyi források felhasználására, a kuratóriumi ülések jegyzőkönyveinek és határozatainak nyilvánosságára, valamint az egyetem működését befolyásoló döntések teljes körű indoklására is. Toronyai szerint az autonómia helyreállításához nemcsak szervezeti változásokra, hanem az elmúlt évek döntéseinek átlátható bemutatására is szükség van.
Harmadik lépésben egy országos felsőoktatási fórum létrehozását kezdeményezné, valamennyi hazai egyetem részvételével. Ezen a fórumon az egyetemi polgárok közösen dolgozhatnának ki javaslatot a következő időszak felsőoktatási struktúrájára és finanszírozási rendszerére.
A mostani petíció nem előzmény nélküli. Korábban több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Corvinus szakszervezetének „Rendszerváltás a Corvinuson” című állásfoglalását, amelyben azt írták, hogy a fenntartóváltás hátrányai egyértelműen meghaladták az előnyöket. Az állásfoglalásban azt is kifogásolták, hogy szerintük a kuratórium politikai és személyi befolyása túl erősen jelent meg az egyetemi döntésekben, miközben a Szenátus jogkörei szűkültek, a bizalmi légkör megszűnt, a dolgozói kiszolgáltatottság pedig nőtt.
A szakszervezet emellett hallgatói létszámcsökkenésről, szakok megszüntetéséről, stratégiai „cikk-cakkokról” és uniós forrásvesztésről is írt. Követeléseik között már akkor szerepelt a KEKVA-rendszer megszüntetése, az egyetemi autonómia helyreállítása és a Szenátus újraválasztása.
A Corvinus vezetése a kritikák után közölte: széles körű egyeztetést indított az egyetemi közösség szereplőivel, köztük oktatókkal, kutatókkal, intézetvezetőkkel, a Szenátussal, a szakszervezettel, valamint a hallgatói és doktorandusz önkormányzat vezetőivel.
Az egyeztetések alapját Bruno van Pottelsberghe rektor vitaanyaga adta, amely nem a jelenlegi alapítványi fenntartás teljes megszüntetését, hanem annak átalakítását javasolja. A dokumentum szerint a Corvinus megtartaná az alapítványi fenntartású irányítási struktúrát, de azt az európai normákhoz igazítaná, és kezelné az akadémiai szabadsággal, valamint az egyetemi autonómiával kapcsolatos aggályokat.
A javaslat szerint a jelenlegi kuratórium helyét egy öttagú Egyetemi Fenntartói Testület venné át. Ebben négy külső tag – köztük egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező akadémiai vezető vagy tudós, valamint üzleti és társadalmi vezetők – és a rektor kapna helyet. Az egyetem szerint az új modellben minden akadémiai ügy kizárólag a Szenátus hatáskörébe tartozna, az operatív működés pedig továbbra is a rektor és a vezetői bizottság feladata maradna.
A Corvinus vezetése szerint a modellváltás több területen eredményeket hozott: az egyetem éves költségvetése 2018 és 2026 között közel megháromszorozódott, a munkavállalói fizetések több mint duplájára nőttek, nőtt a legjobb besorolású tudományos publikációk száma, és az egyetem nemzetközibb lett, mint korábban.
A szakszervezet ugyanakkor továbbra is azt kifogásolja, hogy a rektori javaslat szerintük túl sok elemet őrizne meg a jelenlegi KEKVA-rendszerből.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. Az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
