A Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa elé vinne egy nyilatkozatot a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, amely a KEKVA-rendszer jelenlegi formájának megszüntetését sürgeti. A kezdeményezés nemcsak az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának távozását követeli, hanem annak teljes körű és transzparens elszámolását is.
Petíciót indított Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) a Covinuson működő szervezetének elnöke. A kezdeményezésben nemcsak a Corvinust fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának lemondását követeli, hanem annak teljes körű és transzparens elszámolását is.
A petíció szövegében az áll, hogy a Corvinus Szenátusának ki kellene mondania, hogy egyetért a MOME Szenátusának korábbi nyilatkozatával, amely a magyar tudományos élet szabadságának, az egyetemek autonómiájának és az akadémiai szabadságnak a helyreállítását sürgette. Toronyai szerint ennek feltétele, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi, vagyis KEKVA-rendszert jelenlegi formájában meg kell szüntetni vagy alapjaiban át kell alakítani.
A nyilatkozattervezet úgy fogalmaz:
a közvetlen politikai kontrollt fel kell váltania a szakmai függetlenségnek és az akadémiai önrendelkezésnek.
A petíció első lépésként azt javasolja, hogy a Corvinus Szenátusa szólítsa fel a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumát a lemondásra. A Szenátus ezt követően olyan ügyvivő testületnek tekintené a kuratóriumot, amely önállóan már nem hozhatna az egyetem működésének biztosításán túlmutató döntéseket, és az egyetem vezetőinek, valamint Szenátusának beleegyezése nélkül nem vállalhatna jövőbeli kötelezettségeket az intézmény nevében.
A petíció második pontja szerint a kuratóriumnak teljes, átfogó és transzparens elszámolást kellene adnia. Ez kiterjedne a pénzügyi források felhasználására, a kuratóriumi ülések jegyzőkönyveinek és határozatainak nyilvánosságára, valamint az egyetem működését befolyásoló döntések teljes körű indoklására is. Toronyai szerint az autonómia helyreállításához nemcsak szervezeti változásokra, hanem az elmúlt évek döntéseinek átlátható bemutatására is szükség van.
Harmadik lépésben egy országos felsőoktatási fórum létrehozását kezdeményezné, valamennyi hazai egyetem részvételével. Ezen a fórumon az egyetemi polgárok közösen dolgozhatnának ki javaslatot a következő időszak felsőoktatási struktúrájára és finanszírozási rendszerére.
A mostani petíció nem előzmény nélküli. Korábban több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Corvinus szakszervezetének „Rendszerváltás a Corvinuson” című állásfoglalását, amelyben azt írták, hogy a fenntartóváltás hátrányai egyértelműen meghaladták az előnyöket. Az állásfoglalásban azt is kifogásolták, hogy szerintük a kuratórium politikai és személyi befolyása túl erősen jelent meg az egyetemi döntésekben, miközben a Szenátus jogkörei szűkültek, a bizalmi légkör megszűnt, a dolgozói kiszolgáltatottság pedig nőtt.
A szakszervezet emellett hallgatói létszámcsökkenésről, szakok megszüntetéséről, stratégiai „cikk-cakkokról” és uniós forrásvesztésről is írt. Követeléseik között már akkor szerepelt a KEKVA-rendszer megszüntetése, az egyetemi autonómia helyreállítása és a Szenátus újraválasztása.
A Corvinus vezetése a kritikák után közölte: széles körű egyeztetést indított az egyetemi közösség szereplőivel, köztük oktatókkal, kutatókkal, intézetvezetőkkel, a Szenátussal, a szakszervezettel, valamint a hallgatói és doktorandusz önkormányzat vezetőivel.
Az egyeztetések alapját Bruno van Pottelsberghe rektor vitaanyaga adta, amely nem a jelenlegi alapítványi fenntartás teljes megszüntetését, hanem annak átalakítását javasolja. A dokumentum szerint a Corvinus megtartaná az alapítványi fenntartású irányítási struktúrát, de azt az európai normákhoz igazítaná, és kezelné az akadémiai szabadsággal, valamint az egyetemi autonómiával kapcsolatos aggályokat.
A javaslat szerint a jelenlegi kuratórium helyét egy öttagú Egyetemi Fenntartói Testület venné át. Ebben négy külső tag – köztük egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező akadémiai vezető vagy tudós, valamint üzleti és társadalmi vezetők – és a rektor kapna helyet. Az egyetem szerint az új modellben minden akadémiai ügy kizárólag a Szenátus hatáskörébe tartozna, az operatív működés pedig továbbra is a rektor és a vezetői bizottság feladata maradna.
A Corvinus vezetése szerint a modellváltás több területen eredményeket hozott: az egyetem éves költségvetése 2018 és 2026 között közel megháromszorozódott, a munkavállalói fizetések több mint duplájára nőttek, nőtt a legjobb besorolású tudományos publikációk száma, és az egyetem nemzetközibb lett, mint korábban.
A szakszervezet ugyanakkor továbbra is azt kifogásolja, hogy a rektori javaslat szerintük túl sok elemet őrizne meg a jelenlegi KEKVA-rendszerből.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. Az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb akciót indít a Pedagógusok Szakszervezetének Országos NOKS Tagozata a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és a technikai dolgozók béremeléséért. A kormány már jelezte, hogy jön a bérrendezés, annak mértékéről és időpontjáról azonban egyelőre nem közöltek részleteket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
