A Mol vezérigazgatója szerint nem az ő lánya miatt robbant ki a vizsgabotrány a Corvinuson

Hernádi Zsolt szerint az egészből csak azért lett ügy, mert "befújta a szél egy újság szerkesztőségébe".

  • Székács Linda

"Nem az én lányom volt. Szegény lányom is sírt emiatt. De nem ő volt" - nyilatkozta Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV Egyenes beszéd című műsorában a Budapesti Corvinus Egyetemen februárban kirobbant vizsgabotrányról.

Mint arról számos alkalommal az Eduline-on is beszámoltunk, néhány nappal ezelőtt kirúgták a Corvinus Egyetemről Ádám Zoltán docenst, aki korábban etikai eljárást indított az intézmény két oktatója és egy vezetője ellen, mert azok szerinte a társaitól elkülönítve vizsgáztatták az egyetem egy hallgatóját, aki egyébként nem is teljesítette a vizsgafeltételeket. Ádám Zoltán szerint az említett hallgató szülei ráadásul szóban és írásban is "nyomást gyakoroltak az egyetem vezetőségére" azzal érvelve, hogy érdemi Mol-részvényekkel rendelkeznek. Az üggyel kapcsolatban az egyetem megbízott dékánja, Szabó Lajos is megszólalt, aki szerint a sajtó korábban csak az ügy egyik feléről számolt be, valójában viszont nem egy, hanem két hallgatóról van szó, akik közül az egyik (a vizsgabotrány érintettje) méltányossági kérelemmel írta meg a tesztet, a másik viszont anélkül, így pozitív diszkrimináció éppen az ő esetében valósult meg.

"Miért lett belőle ügy? Azért, mert a tanár írt egy levelet a szakszervezet zárt Facebook-csoportjába, ahonnan "valahogy" kifújta a szél, és befújta a szél egy újság szerkesztőségébe"

- tette hozzá.

Hernádi Zsolt azt is megjegyezte, tudja, kiről van szó, de a szüleivel sosem beszélt se a Molról, se bármi másról, és bár az valóban előfordulhatott, hogy a diák édesanyja felkereste Ádám Zoltánt, akivel szóváltásba keveredett, mivel 18 éven felüli fiatalember ügyéről volt szó, hiba volt szóba állni a szülővel.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.