Hernádi Zsolt szerint az egészből csak azért lett ügy, mert "befújta a szél egy újság szerkesztőségébe".
"Nem az én lányom volt. Szegény lányom is sírt emiatt. De nem ő volt" - nyilatkozta Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV Egyenes beszéd című műsorában a Budapesti Corvinus Egyetemen februárban kirobbant vizsgabotrányról.
Mint arról számos alkalommal az Eduline-on is beszámoltunk, néhány nappal ezelőtt kirúgták a Corvinus Egyetemről Ádám Zoltán docenst, aki korábban etikai eljárást indított az intézmény két oktatója és egy vezetője ellen, mert azok szerinte a társaitól elkülönítve vizsgáztatták az egyetem egy hallgatóját, aki egyébként nem is teljesítette a vizsgafeltételeket. Ádám Zoltán szerint az említett hallgató szülei ráadásul szóban és írásban is "nyomást gyakoroltak az egyetem vezetőségére" azzal érvelve, hogy érdemi Mol-részvényekkel rendelkeznek. Az üggyel kapcsolatban az egyetem megbízott dékánja, Szabó Lajos is megszólalt, aki szerint a sajtó korábban csak az ügy egyik feléről számolt be, valójában viszont nem egy, hanem két hallgatóról van szó, akik közül az egyik (a vizsgabotrány érintettje) méltányossági kérelemmel írta meg a tesztet, a másik viszont anélkül, így pozitív diszkrimináció éppen az ő esetében valósult meg.
"Miért lett belőle ügy? Azért, mert a tanár írt egy levelet a szakszervezet zárt Facebook-csoportjába, ahonnan "valahogy" kifújta a szél, és befújta a szél egy újság szerkesztőségébe"
- tette hozzá.
Hernádi Zsolt azt is megjegyezte, tudja, kiről van szó, de a szüleivel sosem beszélt se a Molról, se bármi másról, és bár az valóban előfordulhatott, hogy a diák édesanyja felkereste Ádám Zoltánt, akivel szóváltásba keveredett, mivel 18 éven felüli fiatalember ügyéről volt szó, hiba volt szóba állni a szülővel.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
