A versenysport mellett a tanulmányaikra is ügyelnek; számos olimpiai magyar vívó a felkészülések és edzések közben még egyetemre jár, vizsgázik, vagy több diplomát is szerzett. Összeszedtük, melyik egyetemeken tanulnak vagy tanultak a 2024-es párizsi olimpia magyar vívói.
Tizenöt magyar vívó versenyez a napokban a 2024-es párizsi olimpián. A mindössze 21 éves Muhari Eszter az olimpia első napján egyéni párbajtőrben bronzérmet szerzett, míg a 24 éves Andrásfi Tibor bravúros napot zárt vasárnap, olimpiai negyedikként végzett egyéni párbajtőrben, miután az utolsó pillanatban, egyetlen szúrássaé kikapott a kellemetlen stílusú egyiptomi Mohamed El-Sayed ellen.
A fiatal olimpikonok a sport mellett mindketten egyetemre járnak. Muhari Eszter az amerikai University of Notre Dame és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, Andrásfi Tibor pedig a Budapesti Gazdasági Egyetem büszkesége, de a magyar vívócsapat számos többi tagja is még egyetemre jár, vagy már megszerezte a diplomáját.
Szintén a Budapesti Gazdasági Egyetem tanulója például a hétfőn pástra lépő kard világbajnok, Szűcs Luca és a tokiói olimpián csapatban bronzérmes Szatmári András.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán végzett Márton Anna és Siklósi Gergely, és ott tanul Pusztai Liza.
A Budapesti Corvinus Egyetem alumnusa Dósa Dániel és Gémesi Csanád.
Vívóedzői szakra jár a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemre Koch Máté, Pásztor Flóra pedig szakedzőként szerzett diplomát a TF-en, míg Battai Sugár Katinka a Debreceni Egyetem rekreáció és életmód szakának büszkesége.
A többszörös olimpiai bajnok Szilágyi Áron pedig több diplomát is szerzett; 2017-ben a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakán, 2020-ban pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok alapképzésén.
Ha szeretnétek megtudni, hogy a többi magyar olimpikon hol tanul, kövessétek az Eduline-t az olimpia ideje alatt, június 26. és augusztus 11. között is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
