Szilágyi Áronnak két diplomája is van: ezekre az egyetemekre járnak az olimpiai vívóink

A versenysport mellett a tanulmányaikra is ügyelnek; számos olimpiai magyar vívó a felkészülések és edzések közben még egyetemre jár, vizsgázik, vagy több diplomát is szerzett. Összeszedtük, melyik egyetemeken tanulnak vagy tanultak a 2024-es párizsi olimpia magyar vívói.

  • Székács Linda

Tizenöt magyar vívó versenyez a napokban a 2024-es párizsi olimpián. A mindössze 21 éves Muhari Eszter az olimpia első napján egyéni párbajtőrben bronzérmet szerzett, míg a 24 éves Andrásfi Tibor bravúros napot zárt vasárnap, olimpiai negyedikként végzett egyéni párbajtőrben, miután az utolsó pillanatban, egyetlen szúrássaé kikapott a kellemetlen stílusú egyiptomi Mohamed El-Sayed ellen.

A fiatal olimpikonok a sport mellett mindketten egyetemre járnak. Muhari Eszter az amerikai University of Notre Dame és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, Andrásfi Tibor pedig a Budapesti Gazdasági Egyetem büszkesége, de a magyar vívócsapat számos többi tagja is még egyetemre jár, vagy már megszerezte a diplomáját.

Szintén a Budapesti Gazdasági Egyetem tanulója például a hétfőn pástra lépő kard világbajnok, Szűcs Luca és a tokiói olimpián csapatban bronzérmes Szatmári András.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán végzett Márton Anna és Siklósi Gergely, és ott tanul Pusztai Liza.

A Budapesti Corvinus Egyetem alumnusa Dósa Dániel és Gémesi Csanád.

Vívóedzői szakra jár a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemre Koch Máté, Pásztor Flóra pedig szakedzőként szerzett diplomát a TF-en, míg Battai Sugár Katinka a Debreceni Egyetem rekreáció és életmód szakának büszkesége.

A többszörös olimpiai bajnok Szilágyi Áron pedig több diplomát is szerzett; 2017-ben a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakán, 2020-ban pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok alapképzésén.

Ha szeretnétek megtudni, hogy a többi magyar olimpikon hol tanul, kövessétek az Eduline-t az olimpia ideje alatt, június 26. és augusztus 11. között is.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.