Így alakulnak a ponthatárok a gazdasági alapképzéseken

Több tízezer diák készült az idei felsőoktatási felvételin valamilyen gazdasági képzésre. Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok.

  • Székács Linda

Több mint négyezer diák jelölte meg első helyen a gazdálkodási és menedzsment képzést a 2024-es felsőoktatási felvételin, míg kereskedelem és marketingre 2380-an, nemzetközi gazdálkodásra 1899-en jelentkeztek a felvételi listájuk első helyén. Bár az nem nyilvános, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, valószínűsíthető, hogy a gazdasági képzések idén is a legnépszerűbbek a felsőoktatási felvételin.

Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok egyes szakokon és egyetemeken:

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE: 370
  • CORVINUS: 443
  • ELTE: 409

kereskedelem és marketing

  • ÓE: 371
  • ELTE: 406
  • BGE: 371 (angol)
  • PTE: 377
  • SZTE: 368

nemzetközi gazdálkodás:

  • CORVINUS: 378 (angol)
  • ELTE: 426
  • DE: 399
  • BME: 420

pénzügy és számvitel

  • ELTE: 406
  • BME: 419
  • BGE: 371

turizmus-vendéglátás

  • BGE: 371
  • PTE: 348
  • PE: 413

emberi erőforrások

  • BGE: 370
  • PTE: nem indul
  • EKKE: 353

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.