A leendő kormány programjában feketén-fehéren szerepel a Mathias Corvinus Collegium (MCC) állami támogatásának megszüntetése, valamint az intézménynek juttatott állami vagyon visszaszerzése. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindez jogállami eszközökkel is megvalósítható.
Vonják vissza a pedagógus-továbbképzésről szóló rendeletet, és tegye meg a kormány az első lépéseket a szabad tankönyvválasztás irányába – ilyen azonnali intézkedések állnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete listájának élén, amelyet a májusban felálló új kormánytól várnak.
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Józsefváros és Ferencváros országgyűlési képviselője szerint félreviszi a vitát, ha a pedagógusoknak a leendő miniszterről kell véleményt mondaniuk. Ha már konzultáció van, abba a tanárok mellett a szülőket és a diákokat is be kell vonni – de nem személyi kérdésekben, hanem az oktatási programmal, tervekkel és jogszabályokkal kapcsolatban.
Bár az oktatási miniszter személyéről nem született döntés, és nem állapodtak meg konkrét lépésekben, a gimnáziumi igazgatókkal való találkozó jó hangulatban telt – erről beszélt a HVG-nek Kampós András, a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium igazgatója.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
Újra meghirdette tavaszi játékfejlesztői versenyét a Qubit, ezúttal az ELTE Informatikai karának együttműködésével. A pályázatra robotikához kapcsolódó, elsősorban kártyaalapú játékötleteket várnak, a nevezéseket május 31-ig lehet beadni.
Tavaly több mint 400-an nyelvvizsgáztak magyarból, majdnem kétszer annyian mint 2016-ban.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
Pikó András már a választások előtt 12 pontban fogalmazta meg, mit várnak az újonnan felálló kormánytól. A kerület vezetése társadalmi támogatást is kér a követelések mögé, hogy erősebb felhatalmazással tárgyalhassanak.
Miközben az Európai Bizottság jogállamisági feltételekről és alapjogokról beszél, Balatoni Katalin azért aggódik, hogy „jön az LMBTQ az iskolákba”.
Tavaly a vizsgázók majdnem 90 százaléka ért el 60 százalékot az emelt szintű angolérettségin, így a vizsgájuk középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Nyolc szakmai szervezet állított össze egy szakmai javaslatcsomagot arról, hogy milyen minimumfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a magyar köznevelés differenciált és inkluzív módon működjön. A jelenlegi rendszer egyszerre küzd strukturális és szemléletbeli problémákkal, amelyek miatt az oktatás alapvető funkciói sem tudnak megfelelően érvényesülni.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly még több mint 11 ezer képzést hirdettek meg a felsőoktatási felvételi eljárásban, idén viszont már csak alig 9 ezer közül választhattak a jelentkezők.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
